Izgalmas meccsekkel indult a rájátszás

Még a legsimábbnak látszó Ottawa-Tampa Bay meccsen is történhetett volna meglepetés, hiszen a címvédő, de csak nyolcadikként playoffos Lightning az első harmadban lesöpörte a pályáról a keleti első kiemeltet, amely csak a torinói olimpia óta sérült Donimik Háseket helyettesítő Ray Emerynek, a szinte mindent hárító cserkapusnak köszönheti, hogy 0-1-gyel megúszta ezt a húsz percet. A második szünetben aztán a társak is elszégyellték magukat, és az öltözőben egymást lelkesítő szózataik után, egy 4-0-s utolsó harmadot produkálva húzták be a meccset.

Cserekapusát kényszerül bevetni a rájátszásban a negyedik kiemelt Nashville is, amelyben a cseh Tomás Vokoun esett ki nemrég az idény hátralévő részére, így a profi pályafutása első tíz évében a nagyok és a farmcsapat között ingázó, 30 éves Chris Masonre hárul a feladat, hogy a playoffba vezesse a Ragadozókat. A nyugati alapszakasz-ötödik San José elleni első meccsen nyújtott teljesítményére nem is lehet panasz, hiszen 31 lövést hárított, de ez önmagában még nem lett volna elég, hiszen a Sharks háromszor is bevette a hazaiak kapuját. A Predators szerencséjére azonban a gárda emberelőnyös játéka nagyon pörgött, négyszer is eredményesek voltak ebben a formációban. Legnagyobb sztárjuk, a szélvészgyors szélső, Paul Kariya ráadásul mind a négy találatnál gólpasszt jegyzett. „Őt kell levennünk a pályáról. Ne passzolhasson, ne cselezhessen, ne lőhessen, ez a lényeg” – foglalta is össze a tudnivalókat Scott Hannan, a Cápák védője, akinek csapata, ha tudja az elmondottakhoz tartani magát, még meglepetést okozhat.

Maradjunk továbbra is a cserekapusoknál, hiszen a nyugati hatodik kiemelt Anaheim Mighty Ducks is Ilja Bryzgalovot kényszerült csatába küldeni a harmadik Calgary Flames ellen, miután a 2003-as rájátszás-MVP Jean-Sebastien Giguere kisebb sérüléssel bajlódik. 25 esztendős orosz helyettese nem vallott szégyent, hiszen 28 lövést fogott és a rendes játékidőben csak egy gólt kapott (azt a második harmadban), de a másik oldalon a finn Miikka Kiprusoff nála is jobb teljesítményt nyújtott: szebbnél szebb védésekkel őrizte 45 percig hálóját, pedig a Kacsák tényleg mindent megpróbáltak. A Flames portásának honfitársa, az idén újjászületett Teemu Selänne például egymaga ötször kísérletezett, de „Kipper” eszén nem tudott túljárni. Jeff Friesen ugyan kiegyenlített végül, de a hosszabbításban felőrölte ellenfelét a Flames és nagy nehezen behúzta első hazai meccsét.

A Calgarynál is jobban megszenvedett az utcahosszal alapszakasz-győztes Detroit Red Wings, amely a playoffba épp csak besurranó Edmonton ellen kényszerült kétszeri hosszabbításra saját jegén, és a michiganiek ott sem akármilyen mázlival nyertek.

Az Oilers kapusa (már megint a kapusok…), az alig másfél hónapja megszerzett Dwayne Roloson ugyanis tökéletesen megvadult a ketrece előtt, és már-már zavarba ejtően sok, szám szerint 54 lövést hárított. A 2-2-es rendes játékidő után a második ráadásban azonban őt is utolérte a végzete: a Wings szélsője, Kirk Maltby egy nem különösebben veszélyes lövést küldött kapura, amely azonban felpattant az edmontoni Rem Murray ütőjén, és így megtréfálta a mindent fogó portást, pontot téve a három és fél órás összecsapás végére. (Maltbynak egyébként ez már a második gólja volt, hiszen a harmadik harmad derekán ő egyenlített – azt a gólt némi videózás után adták meg a bírók.)

„Sajnos mázlijuk volt a végén, nem tehetünk róla” – kesergett is Roloson a meccs után, de edzője, Craig MacTavish már fontosabb szempontokra hívta fel a figyelmet. „Megnyerhettük volna a mai találkozót, de a rájátszásban nem kesereghetünk sokat egy-egy vereségen, túl kell lépni rajta, mert jön a következő meccs” – mutatott rá a szakember. A másik oldalon Manny Legace, a Wings 23 lövést fogó kapusa foglalta össze legjobban az érzéseket. „Megkönnyebbültünk a győztes gól után, főleg mivel a második hosszabbításban jártunk, és az ellenfél kapusa mindent védett. Szerencsések voltunk” – közölte.

Az biztos, hogy a Detroit ezek után főleg nem veheti félvállról az Oilerst. Amióta a Wings kupát nyert 2002-ben, nem jutott tovább a playoff második körénél. 2003-ban az Anaheim, 2004-ben a Calgary ejtette ki őket, köszönhetően elsősorban annak, hogy Jean-Sebastien Giguere, illetve Miikka Kiprusoff fantasztikusan védett Yzermanék ellen. (Mellesleg végül mindkét portás a nagydöntőig vitte csapatát…) Lehet, hogy Dwayne Roloson lesz a Detroit következő mumusa?