Ismét kikaptunk, bár ismét csak egy góllal

A magyar kapuban ezúttal Szuper Levente kezdett, és a tőle legtöbbször látható stabil teljesítményt nyújtotta. A másik oldalon Robert Müller is kiváló formában volt azonban, az ellenfél pedig – akárcsak Fehérváron –frissebben mozgott, mint a mieink.

Az első harmadban még sikerült a magyar csapatnak ráerőltetnie akaratát a németekre, de az utolsó passzok, lövések nem sikerültek, illetve volt, amikor egy védő blokkolt a már megvert kapus helyett, de végül minden lehetőségünk kimaradt.

A találkozó egyetlen gólját a már német fölényt hozó második harmadban egy kapumegkerülés után Retzer szerezte, aki emberelőnyből fonákkal, közelről kipókhálózta a bal felső sarkot. Ebben a húsz percben már nem alakítottunk ki annyi helyzetet, egyre kevésbé tudtak mit kezdeni Palkovicsék a stabil német védelemmel.

A záró játékrészt hiába kezdtük négy perces emberelőnyben, még lövésig sem jutottunk. Ezt követően több lehetőséget kaptak a fiatal játékosok (például Feil Arnold, Jánosi Csaba vagy Vaszjunyin Artyom), és ki is dolgoztak egypár néhány helyzetet, de ezek is sorra kimaradtak. Az utolsó percre még lehozta Szupert is Pat Cortina, de így sem sikerült a kapuba találnunk.

Ezzel együtt nem vallott szégyent a magyar csapat a Torinóban az olimpián 10. helyen végzett (bár az akkorinál tartalékosabb) német gárda ellen, amely az amiens-i Divízió-I-es világbajnokságon is a mieink legkomolyabb ellenfele lesz. Van még három edzőmérkőzés a vb előtt: április 11-én és 12-én Lengyelországgal csap majd össze a válogatott, 19-én pedig Zalaegerszegen Horvátországot fogadjuk. Van tehát még idő felpörögni az április 24-i vb-rajtig.