A második román gól egy "kiugratásos kontra" után esett. Maricát kiugratták, aki visszafordult a labdával, a felzárkózó Pintilinek játszott, aki 22 m-ről a fölső sarokba vágta a labdát.
Azonban a román gól előtt a magyar csapatnak volt gólveszélyes támadása.
A gólhelyzet utáni gólhelyzetet "inga - effektus"-nak hívjuk a labdarúgásban. Hiszen az inga is tehetetlenségénél fogva ugyanannyira tér ki az egyik irányba, mint a másik irányba.
Vi. az alábbi tanulságot vonhatjuk le a fenti jelenetegyüttesből.
Saját csapat kimaradt gólhelyzete után, nagy valószínűséggel az "inga effektus" következtében gólhelyzete lesz az ellenfélnek a mi kapunknál. Ezért kulcsfontosságú, hogy még a kontratámadás kifejlődésének kezdeti fázisában, amikor még semmi gólveszélyre utaló jel nincs a játékban - ha kell taktikai faulttal - meg kell állítani az ellenfél támadását. Nem szabad engedni, hogy felgyorsuljanak a kontratámadásban résztvevő játékosok.
A következőkben nézzük meg a harmadik román gól előtti Lipták hibát.
Természetesen a középpálya is hibázott, hogy maga mögé engedte egy mélységi passzal a Tanese-t a román csatárt.
Azonban ekkor még mindig lett volna lehetősége Liptáknak javítani, hiszen 1:1 elleni helyzetben volt a támadóval.
Mik a végrehajtandó védekezési feladatok 1: 1 elleni helyzetben?
Elsődleges feladat, hogy a támadó ne kerüljön a védő mögé és csak másodlagos feladat a labdaszerzés.
Konkrétan:
1) Labdás támadó lelassítása
2) Nyomás kialakítása a labdásra
3) Labdaszerzés.
Nos!
Lipták, már az első fázisnál fennakadt, mert nem jól vette fel a védekező alapállást, így nem tudta lelassítani Taneset.
Azt a védekező alapállást amit Lipták felvett, azt a 16-os előtt szokták alkalmazni, amikor blokkolni kell a támadó kapura lövését, vagy egy bejátszást kell elfognia a védőnek. Itt cél, hogy minél "szélesebb" legyen a védő által lefedett terület. Azonban a mezőnyben a védőalapállás nem ilyen!!!!
Mezőnyben a védőnek keresztbe, vagy oldalra kell szorítania a labdás játékost játékhelyzettől függően. Ez esetünkben azt jelenti, hogy Lipták lábainak nem alapvonallal párhuzamosan kellett volna lenniük, hanem oldalvonallal párhuzamosan, mégpedig a jobb lábának kellett volna elöl lenni és a bal lábának hátul. Így ha megtolja Lipták bal oldala mellett a labdát a román támadó, akkor Lipták helyzeti előnyben van, hiszen 2 m-rel közelebb van a labdához és nem kell megfordulnia, hogy a labda után fusson, hiszen eleve futásirányban van, nem úgy mint a képen látható helyzetben.
Ha Lipták jobb oldala felé viszi a román a labdát, akkor meg megtörik a lendülete, ill. Lipták az un."mexikói forgással" ismét a támadó elé tud kerülni.
De ha már Lipták ezt a védekező alapállást választotta, akkor is ennél az alapállásnál ALAPKÖVETELMÉNY, hogy a védő keze oldalirányba, felemelve legyen. Ennek kettős funkciója van:
1) Vészmegoldásként a támadót kézzel fel tudja tartani
2) A magasban lévő kezek elősegítik a védőmozgás stabilitását.
Folytatjuk
