„Most, hogy ritkulnak a meccsek a vb-n, már én is egyre többet ülök le a képernyő elé – árulta el Király Gábor a vaol.hu-nak. – Természetesen láttam a Brazília elleni német diadalt. A németeknek nagyon kijött a lépés, szinte minden sikerült nekik. De természetesen nincs ekkora különbség a csapatok között. Ha még egyszer játszanának egymással, nem biztos, hogy hasonló eredmény születne – sőt biztos, hogy nem születne hasonló eredmény.”Király Gábor a vaol.hu-nak. – Természetesen láttam a Brazília elleni német diadalt. A németeknek nagyon kijött a lépés, szinte minden sikerült nekik. De természetesen nincs ekkora különbség a csapatok között. Ha még egyszer játszanának egymással, nem biztos, hogy hasonló eredmény születne – sőt biztos, hogy nem születne hasonló eredmény.”
„A szerdai Blikk, Németország egyik legolvasottabb napilapja megadta a módját az ünneplésnek. Szavak nélkül – állt a címlapon. Majd hét oldalon keresztül minden gólnak egy egész oldalas fotót szentelt. Sok ideje légióskodom, de még sehol sem tapasztaltam, hogy a futball ennyire háttérbe szorított mindent, politikát, gazdaságot, bulvárt. Esténként az utcák tele vannak tévét néző szurkolókkal. Az erkélyek, az autók fel vannak lobogózva. Ha a németek játszanak és gólt rúgnak, morajlik az egész város.”
„Ezt az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az 1993-as FTC–Haladás Magyar Kupa-döntőben Kovács „Tüdő" Sándor a 89. percben gólt rúgott a Fradinak. Akkor az egész Derkovits lakótelep egy emberként üvöltött fel. De érdekes a média, néhány hete, amikor a nyolcaddöntőben a nationalelf csak nagy nehezen gyűrte le Algériát, szó sem volt ünneplésről, dicsérő hangokról. Igaz, a szurkolók akkor is elégedettek voltak, hiszen nyert, továbbjutott a csapatuk. A német válogatott azzal a feladattal kelt útra Brazíliába, hogy legalább a dobogón kell végeznie. Véleményem szerint ez a csapat akár világbajnok is lehet.”
