TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Ritkán hallunk munka közben megsérült bankárról vagy pékről, s általában az operaénekesnek sem a színpadon, ária közben megy el örökre a hangja. A profi pályafutás kényszerű befejezése kétségkívül nagy trauma, ám ha a versenyzőnek van civil »menekülő útvonala«, legalább félig kész terve a hogyan továbbra, túlélhető.

ALAPVONAL. Tetszik vagy sem, a szurkolónak (majdnem) mindig igaza van. Ezen alapszabályról azonban a sportcsillagok olykor hajlamosak megfeledkezni.

ALAPVONAL. Abban biztos vagyok, hogy száz és száz, de lehet, hogy ezer és ezer magyar ember a mai napig azzal a tudással és szeretettel ér a labdához, ragad ütőt vagy evezőt, amihez az alapokat egy aprócska tornateremben szerezte meg.

ALAPVONAL. Az ESPN által minden idők legnagyobb ütőjének tartott Ted Williams 42 évesen, élete utolsó MLB-s ütésével home runt ért el. A közönség éljenezte, ő viszont semmit sem dobott ki a nézők közé ajándéknak. John Updike író ezt így rögzítette: „Az istenek nem válaszolnak a levelekre”.

ALAPVONAL. A bajnoki rajt – akkoriban tavaszi-őszi rendszer volt – előtt például két turnusban kötelezően Tatán alapoztak az első osztályú futballcsapatok hóban-fagyban. Nem ártott meg nekik a hideg.

ALAPVONAL. Az egyszeri, többszöri véletlenek sorozata törvényszerűséggé áll össze, és azt igazolja: mint majd' minden sportágnak, a kézilabdának is a legfontosabb testrésze a fej, szerve a szív.

ALAPVONAL. A magyar sporttörténelemnek korántsem mellékszereplői ők, mindössze annyi történt, hogy a sors kifürkészhetetlen akaratából más országnak szereztek dicsőséget.

ALAPVONAL. „Nem akarjuk megérteni, hogy náluk is, nálunk is vannak becsületes és kevésbé becsületes emberek. Bennem a románok is értékelték, hogy jó magyar vagyok.”

ALAPVONAL. Egyébként is meggyőződésem, hogy azokat az edzőket becsülik a legtöbbre az ifjak, akiket láttak játszani, és sokat kaptak tőlük.

ALAPVONAL. Nemcsak a futball honi, hanem a magyar szurkoló lélektana is tökéletesen egyedi ugyanis, hogy lenne párja a világon, nehezen hiszem el.

ALAPVONAL. A megnyert trófeákat, serlegeket, bajnoki címeket számon tartja a történelem, de vajon ki jegyzi fel a számviteli mérlegek adatait?

ALAPVONAL. A feltúrt játéktér képe pedig egyenesen megnyugtatóan hatott a nyár folyamán: fűtésberendezés került a gyep alá, vége a cidrizésnek, az időjárás-előrejelzések hisztérikus böngészésének, a műanyag fóliák ide-oda húzogatásának.

ALAPVONAL. Szervezőknek, szurkolóknak, televíziós társaságoknak, sőt, a versenyzőknek is jó üzlet, ha a két nem képviselői, azon belül is a legjobbak állnak szemben egymással, sportágtól függetlenül.

ALAPVONAL. Rádöbbenhettem, hogy ezzel a pillanattal eljutottunk az evolúciós fejlődés azon fokára, hogy a négykézlábról a talpra állás után már az alsó végtagunkat sem kell használni, úgyhogy innen már tényleg csak egy lépés, s eggyé válhatunk a számítógépekkel.

ALAPVONAL. A sportot nemcsak azért lehet szeretni, ami megvan benne, hanem azért is, ami nincs. És ez akkor is igaz, ha 2019-ben egyetlen érmet és meccset sem nyerünk. Azért persze inkább nyerjünk!

ALAPVONAL. A könyvhét slágerének tarthatjuk Shane Tusup Egy szerény úszóedző panaszai című művét.

ALAPVONAL. Sejtésem szerint még jó ideig elcsatázgatnak egymással a gazdagok, tehát a topklubok és az UEFA, arra persze gondosan vigyáznak, hogy háború ne legyen belőle.

ALAPVONAL. Példaképnek állítják be, és hőssé kiáltják ki azt a teniszezőt, akinek nevéhez (újból) az év balhéja köthető.

ALAPVONAL. Nyilván minden egyes sportolónak és sportágnak megvannak a maga hasonló történetei, de az legalább ennyire nyilvánvaló, hogy az alapozás azért nem csak erről szól, sőt, leginkább az ellenkezőjéről: egy-egy keményebb edzés végén nemhogy röhögni, élni sincs kedve az embernek.

ALAPVONAL. Mourinho valóban speciális edző, de nem úgy, ahogy ő gondolja. Be kell látnia, hogy a képességeihez olyan csapat illik, amely a legszűkebb elit és a BL-középcsapatok közötti vékony zónában foglal helyet.