Kékbe borul a döntőre a Wembley: az Everton kiejtette a Unitedet!

A 14. percben Tévez hibázta el a találkozó első lehetőségét, majd a másik oldalon egy hazaadás után Foster engedte magához veszélyesen közel Louis Sahát, aki kis híján elvette a labdát a könnyelműsködő kapustól – Sir Alex Fergusonnak majdnem torkán akadt a rágó…

A legnagyobb MU-lehetőséget Joleon Lescott „hagyta ki”, az Everton válogatott hátvédje ugyanis egy beadásba belecsúszva majdnem kilőtte saját kapuja bal alsó sarkát. A két, nagyon szervezett (és a Manchester United esetében erősen tartalékos) csapat nem bírt egymással az első félidőben, mondhatni, a 0–0 megfelelt a játék képének.

Szünet után a liverpooli kékek előtt adódott az első helyzet: Tim Cahill eresztett meg egy nagyon jó, lefelé csapódó lövést, amelyet Ben Foster a jobb alsó elől piszkált ki. Egy óra telt el, amikor szépen járatta a United balról jobbra a labdát, Pak Dzsi Szung megverte egy az egyben Bainest, majd laposan a kapu mellé lőtt.

A nagyon nyugodtan üldögélő MU-drukkerek pulzusát Riley játékvezető tornászta feljebb a 69. percben, amikor nem adott tizenegyest egy Phil Jagielka-Welbeck affér után – a liverpooli védő megmozdulása szabálytalannak tűnt…

A hátralevő húsz percben egyik csapat sem igazán érezte úgy, hogy érdemes kockáztatni az újabb Wembley-fellépést érő gólért, így nem túl meglepő, hogy Riley 0–0-nál fújt a sípjába a rendes játékidő végén, és következhetett a hosszabbítás.

Az immár Dimitar Berbatovot is bevető „vörös ördögök” a 100. percben előnybe kerülhettek volna, de a bolgár csatár passza után Welbeck a levegőt rúgta a labda helyett.

Az Everton legnagyobb lehetőségét az Osman passza után a labdát eltörő Vaughan és a lövésről lemaradó Pienaar hagyta ki, de maradt a döntetlen, bár Foster még egyszer ráhozta a szívbajt a szurkolókra, amikor a 118. percben belerúgott egy hazaadást a rátámadó csatárba…

TIZENEGYESEK



Jöhetett ismét Ben Foster, meg az ő iPodja – bár kérdés, hogy az Everton-játékosok tizenegyeseiről volt-e videója a Manchester kapusának. A liverpooliak utóbbi évtizedének legfontosabb perceit Tim Cahill kezdte, aki izomból a lelátóra küldte a labdát, „cserébe” Berbatov harmatgyenge gurítását védte Howard.

Baines magabiztosan értékesítette a tizenegyest, majd Howard ismét megérezte a sarkot, és védte Ferdinand lövését. A Unitedhez ezer szállal kötődő Phil Neville betalált, és Nemanja Vidics is higgadtnak bizonyult.

A hosszú sérülés után visszatérő Vaughan is belőtte a magáét, majd Anderson sem remegett meg. A fináléba jutás sorsa Phil Jagielkán múlt: a válogatott hátvéd bevarrta a tizenegyest, az Everton pedig bejutott a fináléba, 1995 után először.