Portlandben nyert rangadót a Clippers, Knicks-bravúr Memphisben

Los Angeles Lakers–Orlando Magic 104–108

A Magic ellen nem megy. Az utóbbi nyolc mérkőzéséből csak kettőt veszített el a Lakers, de mindkettőt az Orlando ellen, ráadásul a mostani meccs alakulása is hasonló volt az előzőhöz: jól kezdett a LAL, tíz pont feletti előnybe került, aztán átvette az irányítást a Magic, a két középső negyedben 25 ponttal volt jobb, majd a végén egy nagy futással még visszajött a Los Angeles, de nyerni már nem tudott. Ezúttal azért szorosabb lett a hajrá, mert a 14–4-es hazai roham azt jelentette, hogy kiegyenlített a társaság, azonban 104–104-nél két elrontott tripla, a túloldalon pedig egy clutch Ross-kosár és egy Gordon-zsákolás azt jelentette, hogy az Orlando felé billent el a mérleg nyelve. A Lakersnél negatívumként a többször is leeresztő védekezést, a 18 eladott labdát és a 11 kihagyott büntetőt is ki lehet emelni, de tegyük hozzá, hogy most LeBron James sem volt az igazi (24 pont, 8/14 mezőnyből, 6/11 büntető, 4 lepattanó, 7 gólpassz, 6 eladott labda), említést érdemel viszont a pozitív oldalon JaVale McGee, aki 24 játékperce alatt 7 blokkot osztott ki.

Vucsevics elképesztő. A Magic centere egyébként is szenzációs idényt fut és abszolút csapata vezére, nagy szerepe van abban, hogy ennyire jól teljesít a gárda, a Lakers ellen pedig különösen lubickolt ezen a két meccsen – most 33 ponttal, 15 lepattanóval, 7 gólpasszal, 2 labdaszerzéssel és 3 blokkal zárt, vele nem nagyon lehetett mit kezdeni. Luke Walton is őt emelte ki a végén, mint „matchup nightmare-t”, szerinte amikor Vucsevicsnek jó napja van, akkor a sokoldalúsága miatt szinte lehetetlen megfogni és James is a centert dicsérte – a végén ugyan nem ő döntött, a hajrában kisegítették a többiek, de ismét ő jelentette a játék alapját.

A Lakers legjobb dobói: James 24/6, Kuzma 21/6, Ingram 17
A Magic legjobb dobói: Vucsevics 31/9, Gordon 17/3, Ross 16/12

Detroit Pistons–Phoenix Suns 118–107

A végére ébredt fel a Pistons. „Valamit kezdeni kell magunkkal, korábban felkelni, inni egy jó erős kávét, vagy dobóedzést tartani reggel hatkor, bármit, csak ébredjünk fel” – mondta Dwane Casey arról, hogy a helyi idő szerint délutáni meccsekkel eléggé megszenved eddig a Detroit, bár most végül sikerült hozni a kötelező győzelmet. Ezzel együtt tompán, enerváltan mozgott a társaság, a kulcsemberek közül egyik sem játszott igazán jól, támadásban kimaradtak a dobások, védekezésben bajban voltak a Booker, Ayton páros ellen és három negyeden keresztül egál körül volt az állás. A záró etapban aztán mégis sikerült ritmust váltaniuk a hazaiaknak, „felébredtek” és egy 15–3-as rohamot produkáltak, amely Langston Galloway triplájával indult és egyébként is több jó hármast tartalmazott - ez volt a döntő ütés, ez a periódus jelentette a detroiti győzelmet és ennek is köszönhetően a keleti negyedik helyről folytathatják.

Két fecske sem csinált nyarat. Devin Booker és Deandre Ayton nagyszerű teljesítményével sokáig partiban tudott maradni, sőt, többször vezetett is a Phoenix, de a két fiatal remeklése végül csak a tisztes helytálláshoz volt elég. A hátvéd idén negyedszer jutott 30 pont fölé és 37-et szórt 14/24-es mezőnymutatóval, míg az újonc center 25 egységet pakolt fel a táblára úgy, hogy 11/13-at dobott mezőnyből – emellett leszedett 13 lepattanót és kiosztott 3 blokkot is, kiválóan teljesített Andre Drummonddal szemben. Ennél több azonban most nem volt a Sunsban, a kezdőben rajtuk kívül a hét pontot sem érte el senki és bár a kispadról hárman is megdobták a tízet, még egy kis plusz hiányzott a bravúrhoz – vajon mi lett volna, ha TJ Warrent nem állítják ki reklamálás miatt két technikaival a második negyedben?

A Pistons legjobb dobói: Jackson 19/12, Drummond 19, Griffin 16/6
A Suns legjobb dobói: Booker 37/9, Ayton 25, Crawford 12/9

Atlanta Hawks–Charlotte Hornets 124–123

Walker nem tudta megnyerni. Kötelező lett volna a győzelem a vendégcsapatnak, de ahogy az az egész szezonjukra jellemző, megint nem tudtak stabilak maradni és bár remekül kezdtek (43 pont az első negyedben), onnantól semmivel sem voltak jobbak az Atlantánál, sőt. Így is minden esélyük megvolt a sikerre, de vezérük, Kemba Walker rossz napja most a vesztüket okozta: az irányító 7/23-as mezőnymutatót erőlködött össze, az utolsó percekben pedig mindent egyedül akart megoldani, kevés sikerrel. Voltak jó megoldásai, melyekkel vezetett is a csapata, az utolsó kettő azonban nem jött össze, előbb lejárt a támadóidő, majd megkapták a győztesnek bizonyuló kosarat, hogy aztán az utolsó támadásnál John Collins odaérjen és betakarja Walkert, aki így elpuskázta a lehetőséget egy másodperccel a vége előtt. James Borrego viszont nem őt emelte ki, hanem azt, hogy mennyire nem védekeztek a leindítások ellen és mennyire nem védték a gyűrűt, ennek lett az eredménye az, hogy a festékben 58–28-ra alulmaradtak – bőven lenne min javítaniuk, igaz, jelenleg még így is playoff-helyen állnak.

Clutch játékok a Hawkstól. Sorozatban tíz vereség után tudott újra mérkőzést nyerni a liga legrosszabb mérlegével bíró csapata, méghozzá elsősorban azért, mert a meccs legvégén több kulcsfontosságú játékot is be tudott mutatni. Volt clutch blokkjuk, clutch kosaruk, clutch lepattanójuk, az utolsó fél percben pedig előbb nagyot védekeztek, megszerezték a labdát, majd az oldalbedobásból Kent Bazemore meglepte a Charlotte-ot és dobott egy közeli duplát – hogy aztán Collins szenzációsan olvassa Walker játékát és odaérjen blokkolni a legvégén. A sorozatos jó döntések és jó végrehajtások ezúttal győzelmet értek, bár tegyük hozzá, hogy az említett Collins (23 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz) és Bazemore (20 pont, 5 gólpassz, 9/11 mezőnyből) egyébként is remekelt, összesen hatan jutottak tíz pont fölé, 50 százalék felett dobtak mezőnyből, 41 százalékkal vertek be 16 triplát és 34 gólpasszt osztottak szét.

A Hawks legjobb dobói: Collins 23, Bazemore 20/6, Young 18/12
A Hornets legjobb dobói: Monk 26/21, Walker 22/12, Williams 20/12

Brooklyn Nets–Philadelphia 76ers 125–127

Újabb meccsnyerő Jimmy Butlertől. A Philly nemrég megszerzett szupersztárja nem 100 százalékos bokával vállalta a találkozót, mégis eddigi talán legjobb teljesítményét nyújtotta új csapatában, amelyet ráadásul egy újabb meccsnyerő dobással toldott meg – már másodszor jelentett győzelmet a Sixers számára az ő kosara. Összességében 34 ponttal, 12 lepattanóval, valamint 4 labdaszerzéssel zárt és bevert 5/6 triplát, de mindez mit sem ért volna az utolsó dobás nélkül: a vendégek húszpontos hátrányból álltak fel és már vezettek is, de az utolsó 25 másodpercnek egypontos hátránnyal mehettek neki. Itt aztán Redick elrontott egy triplát, de Butler megszerezte a támadópattanót, megnyerte a feldobást, majd az időkérés után szépen felsasszézott a kedvenc helyére és könyörtelenül bevágta a meccsnyerő triplát két másodperccel az órán - nem volt idő már válaszolni, ez volt az utolsó szó. Butler parádéja mellett Joel Embiid (32 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz, 3 blokk) és Ben Simmons (13 pont, 5 lepattanó, 9 gólpassz, 3 labdaszerzés, 2 blokk) is tette, amit kellett, a padról pedig Landry Shamet vert be 16 pontot és 4/4 triplát, így végül óriási küzdelemben kicsikarták a győzelmet – a védekezésük azonban továbbra sincs elfogadható szinten...

Már szinte a Nets kezében volt. Jól játszott a hazai alakulat, a nagyszünetben már 14 ponttal vezetett, de volt a különbség húsz egység is, sőt, még a negyedik negyed közepén is tíz pont felett járt – D'Angelo Russell (38 pont, 16/28 mezőnyből, 8 lepattanó, 8 gólpassz) és Spencer Dinwiddie (31 pont, 5 gólpassz, 11/15 mezőnyből, 4/5 tripla) is parádézott, az extrán dobó együttes pedig kézben tartotta a derbit. A hajrát azonban mégis elrontották, kaptak egy 16–2-t a Sixerstől és a végén egyetlen védekezésen, egyetlen elvesztett lepattanón, vagy az elvesztett feldobáson múlt a győzelmük – nagyon bánhatják ezt a meccset, következőleg a Jazz ellen javíthatnak.

A Nets legjobb dobói: Russell 38/6, Dinwiddie 31/12, Allen 17
A 76ers legjobb dobói: Butler 34/15, Embiid 32, Shamet 16/12

Toronto Raptors–Miami Heat 125–115

Nagyot játszott a Miami kispadja. A Heat kezdőötöse hatalmasat betlizett ezen az estén, velük a parketten nagyjából húsz pont volt a különbség a Raptors javára, egyedül Josh Richardsonban mozgott valami, a többiek a hagyjuk és ne firtassuk kategóriába kerültek. Így a cseresor volt hivatott megmenteni a mundér becsületét és végül ettől nem is volt olyan messze: Dwyane Wade elképesztő meccset játszott (35 pontos szezoncsúcs, 13/22 mezőnyből, 4/7 tripla, 5 lepattanó, 6 gólpassz), Bam Adebayo elvette Hassan Whiteside munkáját (16 pont, 21 lepattanó, 2 blokk), Kelly Olynyk pedig 3/4 triplával igyekezett segíteni - velük sikerült csökkenteni a hátrányon, de az a harmadik negyed elején már húsz pont fölé hízott, úgyhogy csak kozmetikázni tudtak az eredményen. Wade 35 pontja egyébként a legtöbb, amit a Miami történetében bárki is dobott a kispadról beszállva, Erik Spoelstra pedig annyit mondott erről, hogy nagy kár, hogy egy vereség során játszott így a klubikon...

Futószalag. Üzembiztosan hozza az ilyen meccseket a Toronto, 11–0-ra áll a ligaelső az 50 százalék alatti csapatokkal szemben és most is különösebb izgalom, vagy nagyobb probléma nélkül gyűjtötte be a győzelmet - zsinórban már az ötödiket, összességében pedig a 17.-et. Kawhi Leonard (29 pont, 10 lepattanó, 2 blokk), Kyle Lowry (12 pont, 10 gólpassz) és Jonas Valanciunas (17 pont, 10 lepattanó, 8/10 mezőnyből) sem játszott extrát, de megtette, amit kellett, összességében heten is elérték náluk a tízpontos határt és amíg a kezdők voltak a parketten, addig nem volt kérdés – azt viszont érdemes megemlíteni, hogy Leonard úgy reklamált a játékvezetőknél, hogy 421 NBA-meccs után megkapta profi pályafutása első technikaiját az alapszakaszban...

A Raptors legjobb dobói: Leonard 29/9, Siakam 21/3, Valanciunas 17
A Heat legjobb dobói: Wade 35/12, Richardson 19/9, Adebayo 16

Memphis Grizzlies–New York Knicks 98–103

Fizdale-ért. Dave Fizdale-t egy éve rúgták ki Memphisből és most a Knicks vezetőedzőjeként tért vissza ebbe a csarnokba, ezt a helyzetet pedig játékosai nagyon is átérezték, saját bevallásuk szerint is az edzőjükért játszottak ezen az összecsapáson. A gyengébb első félidő után a harmadik negyedben aztán rá is erőltették akaratukat a liga egyik legjobb csapataként érkező Grizzliesre, ledolgozták addigi hátrányukat és előnybe kerültek, miután 35–19-re megnyerték a játékrészt – Enes Kanter (21 pont, 26 lepattanó) egymaga 14 pontot és 11 lepattanót tett hozzá ebben az időszakban, fáradhatatlanul dolgozott az ellenfél palánkja alatt. A meccs hajrája aztán szorosan alakult, de ott is a New York bizonyult erőszakosabbnak, az utolsó két percben Trey Burke dobott négy pontot, kiosztott egy gólpasszt, ellopott egy labdát és jegyzett egy blokkot is, 93–92 után egy 11–5-ös etappal sikerült lezárniuk a találkozót és behúzniuk az újabb óriási győzelmet – a Celtics és a Pelicans után a Grizzliest is megverték, ráadásul idegenben, ahol eddig idén egyetlen egy csapat tudott csak nyerni. Talán nem meglepő, hogy a játékosok Fizdale-t ünnepelték az öltözőben...

A blokkparádé sem volt elég. Masszív favoritként lépett pályára ezen a meccsen a nyugati első helyért hajtó, otthon 7–1-es mérleggel érkező Grizzlies, de támadásban nem talált most elég tűzerőt ahhoz, hogy megnyerje a mérkőzést – főleg a második félidő volt problémás, a nagyszünetben még kilenc ponttal előrébb járt. Mindössze három játékos jutott hat pont fölé és bár ez a három remek statisztikákat produkált, a támadójátékra most nem igazán lehetnek büszkék, ki kell viszont emelnünk azt az iszonyatos blokkparádét, amit bemutattak: 19 sapkát osztottak szét (!) csapatszinten, ami franchise-rekord, ebből pedig Marc Gasol 5 blokkja mellett az újonc Jaren Jackson Jr. egymaga 7-et vállalt, ami újonctól szintén franchise-rekord. A győzelemhez azonban ez most nem volt elég, váratlan vereségbe futottak bele, most pedig a Toronto elleni hazai meccsre készülhetnek.

A Grizzlies legjobb dobói: Gasol 27/9, Conley 23/3, Jackson Jr. 16/12
A Knicks legjobb dobói: Hardaway Jr. 22/9, Kanter 21, Mudiay 17/6

Sacramento Kings–Utah Jazz 112–133

Beütött a back-to-back. Sokkal jobb formában, egészségesebben, a hazai pálya előnyével érkezett meg erre a találkozóra a Sacramento, de a gárda nem tudta legyűrni a GSW elleni előző esti meccs fáradtságát – a csapatvédekezés romokban hevert, rengeteg dekoncentráltságból eredő hibát követtek el és a kulcsemberek támadásban is meglehetősen visszafogott teljesítményt nyújtottak. Elvesztették a lepattanózást, kihagyták a büntetőket és negatív szezoncsúcsot döntöttek azzal, hogy csak 13 pontot szereztek gyorsindításból, ami az ő játékuk alapját jelenti – a záró etapra különösen elfáradtak, ott már 40 pontnál is többet kaptak és olyan hibákat követtek el, amiket egyébként nem szoktak. Így kamatostul visszakapták, hogy néhány napja nyerni tudtak Salt Lake Cityben, de most kicsit rendezhetik a sorokat, mielőtt fogadják a jelenlegi nyugati éllovas Clipperst.

Kellően agresszív volt a Utah. Gyenge formában, több vereség után, ráadásul a sérült Donovan Mitchell nélkül lépett pályára a Jazz, Quin Snyder viszont most mentálisan és taktikailag remekül felkészítette játékosait, akik pontosan azt is csinálták, amit kellett: folyamatosan támadták a gyűrűt, rendkívül agresszívek voltak és megbüntették a Kings stratégiáját, illetve fáradtságát, tompaságát. Ricky Rubio oktatott az első félidőben (az első 12 dobásából 10 beesett és 23 pontnál járt a nagyszünetben), a harmadik negyed elején Rudy Gobert vert be néhány perc alatt 11 egységet, a záró etapban pedig Derrick Favors villogott és akkor még Joe Inglesről, vagy Jae Crowderről nem is szóltunk - ez az agresszivitás most sima győzelmet eredményezett számukra, már a harmadik negyed elején megvolt a közte húsz pont. Most hazatérhetnek és back-to-back fogadják az Indianát, meglátjuk, hogy ők hogyan kezelnek egy ilyen szituációt.

A Kings legjobb dobói: Bogdanovics 20/6, Bagley 18, Fox 13/3
A Jazz legjobb dobói: Rubio 27/6, Ingles 18/6, Gobert 18

Portland Trail Blazers–Los Angeles Clippers 100–104

Nurkic kiesése sokba került. A Blazers centere az egész második félidőt kihagyta vállsérülése miatt, így pedig egy olyan faktor esett ki a hazaiaktól, amit nem tudtak pótolni és ami a játék többi elemét is befolyásolta – a nagyszünetben még 13 ponttal vezettek, aztán 22 egységgel elbukták a harmadik negyedet és bár a végén még felszívták magukat, a szoros végjátékban nem tudtak felülkerekedni. Damian Lillard sokat vállalt (30 pont, 12/27 mezőnyből, 3/13 tripla), CJ McCollum is gyengén dobott (18 pont 21 mezőnykísérletből) és rajtuk kívül egyedül Evan Turner (17 pont, 7/14 mezőnyből) érte el a tíz pontot, úgyhogy nem meglepő, hogy nem sziporkázott a portlandi támadójáték, de védekezésben nagyon kapartak és kis híján így is nyerni tudtak – az utolsó percben azonban nem tudtak a gyűrűbe találni és ez ellenük döntött.

Rivers kedvenc győzelme. Doc Rivers, a Clippers vezetőedzője úgy fogalmazott, hogy számára ez volt a legszebb sikerük eddig ebben a szezonban, mert nagyon nem találták magukat az első félidőben, majd egyszerűen csak sokkal keményebb, fizikálisabb játékot hoztak a fordulás után és kiküzdötték a győzelmet. Végig próbáltak óriási nyomást helyezni a Blazers playmakereire és ez Nurkic nélkül már jól is működött, bár kétszer maradtak le összesen Lillardról, aki ebből rögtön be is bombázott két triplát, itt pedig Rivers is megijedt – szerencséjükre nem kapta el annyira a fonalat a hazaiak vezére, hogy ne lehessen megállítani később. A vendégeknél Tobias Harris extrát játszott (34 pont, 11/22 mezőnyből, 11 lepattanó) és most az is belefért, hogy Lou Williams nagyjából hasznos megmozdulás nélkül zárja a meccset – a végén Danilo Gallinarinak volt egy clutch duplája, majd a jó védekezések után egy támadópattanóval és két büntetővel Pat Beverley döntötte el az összecsapást. A Los Angeles ezzel a nagyon komoly sikerrel átvette a vezetést a nyugati konferenciában.

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 30/9, McCollum 18/6, Turner 17
A Clippers legjobb dobói: Harris 34/6, Gallinari 17/6, Harrell 14

NBA, ALAPSZAKASZ
Los Angeles Lakers–Orlando Magic 104–108 (29–19, 23–32, 19–35, 33–22)
Detroit Pistons–Phoenix Suns 118–107 (27–32, 35–28, 21–24, 35–23)
Atlanta Hawks–Charlotte Hornets 124–123 (32–43, 33–23, 35–31, 24–26)
Brooklyn Nets–Philadelphia 76ers 125–127 (32–25, 36–29, 34–35, 23–38)
Memphis Grizzlies–New York Knicks 98–103 (26–21, 26–22, 19–35, 27–25)
Toronto Raptors–Miami Heat 125–115 (36–29, 27–25, 38–35, 24–26)
Sacramento Kings–Utah Jazz 112–133 (26–30, 24–29, 30–32, 32–42)
Portland Trail Blazers–Los Angeles Clippers 100–104 (28–24, 30–21, 16–38, 26–21)