Kárpáti György „Halasi” néven jelentett a vízilabda-válogatottról

Kárpáti 1964-ben kapta első jelentősebb feladatát, amikor a tokiói olimpián szereplő vízilabda válogatott játékosairól „Halasi” fedőnéven jelentett, és a játékok végeztével kiemelte munkáját tartótisztje.

Kárpáti György mindenesetre tagadja, hogy ügynök volt, az ügyet kirobbantó internetes oldal munkatársának kérdésére úgy válaszolt: „nem tud arról”, hogy ügynök lett volna, a beszervezéséről tanúskodó, ám jogilag semmit sem bizonyító kartont pedig nem volt hajlandó megnézni.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó, úgynevezett hatos karton alapján a „Halasi” fedőnevű ügynök polgári neve Kárpáti György, végzettségét tekintve jogász, és pártonkívüli.

A Kádár-rendszer belügyminisztériumának kémelhárítással és a belső ellenállás ellen küzdő osztályai feladatai lényegében hasonlóak voltak. A leginkább a külföldre – többnyire az olimpiára – utazó magyar sportolók esetében az ügynökök fő feladata az esetleges disszidálás gondolatával foglalkozó csapattársak kiszűrése lehetett.

„Halasi” és társai tevékenysége az 1956-os melbourne-i olimpia után még fontosabbá vált, hiszen onnan a magyar csapat jelentős része nem tért haza.

Kárpáti 1952-ben mutatkozott be a magyar vízilabda-válogatottban, amelyben 1969-ig tartó pályafutása során összesen 162 alkalommal szerepelt. Olimpiai bajnoki címet nyert Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban, háromszor volt Európa-bajnok, ötször magyar bajnok.

Az aktív játék befejezését követően 1970-ben a másik 2008-as olimpia előtti háromszoros olimpiai bajnok legenda, Gyarmati Dezső segítője lett a válogatottnál, akivel az 1976-os játékokon edzőként is a csúcsra ért.

A TÉMÁRÓL BŐVEBBEN A CSÜTÖRTÖKI NEMZETI SPORTBAN OLVASHAT