Tojásék húsvéti meglepetése

Csak el kellett volna végezni a szabaddobást… Fodor Rajmund azonban tétovázott, holott ott állt Molnár Tamással egyetemben az ellenfél kapuja előtt. Megjátsszák a helyzetet, vagy ússzanak vissza? Nem tudták eldönteni - a játékvezető kontrát fújt (miután a labda nem mozdult Fodor kezében), Varga Zsolt pedig a duda pillanatában hosszabbításra mentette a BVSC-Szeged negyeddöntőt, majd a vasutasok - akik négy góllal vesztettek az első találkozón, és a viszszavágón is már égtek kettővel - a ráadásban a maguk javára döntötték el a továbbjutást, sőt később általános elképedésre a bajnoki címig meneteltek. Olimpia éve, 1996 tavasza volt ekkor, mely a csongrádiak eddigi utolsó nagy nekibuzdulását hozta a playoffban, és ha továbblépnek - soraikban a pályája elején járó, már említett Fodorral, Molnárral, no és Steinmetz Barnával - tán nagyobb tettekre is lett volna esélyük.

Azt nem állítanánk, hogy most megint van, ugyanakkor nagy és kellemes meglepetés, hogy az idén ismét sikerült bejutniuk a rájátszásba. Pedig 2000 óta a legjobb négy hitbizománynak számított: a Domino, a Vasas, a Fradi, valamint a BVSC bérelte a helyeket. Korántsem mellesleg a ferencvárosiak éppen az ezredforduló őszén kezdődő, elsősorban a szárazföldről induló agóniája is kellett ahhoz, hogy megszakadjon ez a sorozat (no meg hogy a BVSC vére Egerbe ömlesztődjék át). A kulcsjátékosait többnyire megtartani képtelen, edzőit szinte évente váltogató, folyamatosan anyagi gondokkal küszködő zöld-fehérek tán megérdemelték a sorsukat. A magyar póló helyzete nem lehet olyan sanyarú, hogy egy klasszikus center nélkül maradó csapat részt vehessen a playoffban: többek között a Népligetből Szegedre szerződő Tóth László is főszerepet játszott abban, hogy egy hét múlva a Tisza partján várhatják a Dominót. És persze a szakvezetőről se feledkezzünk el, elvégre a zöldektől távozó Gyöngyösi András vezette a rájátszásba a szegedieket (pikáns: épp húsvétkor vált véglegessé, hogy a Tojás becenévre hallgató tréner jóvoltából megtört a fővárosiak sorozata, hiszen amióta a nyolcvanas évek végén bevezették a rájátszást, a Fradi még sohasem hiányzott az éremért menő csatákból).

További ínyencség, hogy a playoff történetében először két vidéki is helyet követelt magának: a Szőnyi útról száz kilométernyire tolódott, Gerendás György vezette egri alakulat igyekszik a szegediek mellett felvenni a versenyt a két fővárosi mogullal. Szécsi Zoltánék esélyei mindenesetre jobbaknak tűnnek arra, hogy a Szentes 1991-es parádéja után ismét legyen vidéki a fináléban, míg a Domino látogatása afféle bónusznak tűnhet a szegediek számára. Aztán, hogy a döntőben megingatható-e az egyeduralkodó, az inkább a Vasas vagy az Eger együttesén múlik. Persze nem zárható ki, hogy a piros-kékek vagy a Heves megyeiek mutatnak olyan csodát, amilyen 1996-ban ott, a Szőnyi úton kezdődött. Midőn - az azóta dominóssá lett - Fodor Rajmund és Molnár Tamás túl sokáig hezitált a kapu előtt…