"Nem erre a mérkőzésre készültünk, iszonyúan kemény meló van mögöttünk. Ugyanakkor vérbeli presztízsmeccs elé nézünk, éppen ezért beleadunk apait, anyait" magyarázta még csütörtökön a medenceparton Vári Attila.
Ami a presztízst illeti, tavaly kétszer találkozott a két gárda, és míg a szlovéniai Eb-n Nenad Manojlovics együttese nyert, a Világliga budapesti csoportselejtezőjében a Kemény-legénység győzött 11–7-re. Ha azt nézzük, hogy tavaly is Szerbia-Montenegró, az Egyesült Államok és Ausztrália került a csoportunkba (ahogy Kemény Dénes fogalmazott, sorsolás nélküli beosztás), megállt az idő, s mi mást is kívánhattunk, mint hogy a végeredmény is a múltat tükrözze. Mindent meg is tettek ezért címvédő fiaink az első három percben, hiszen előbb Steinmetz Barna lőtt kapásból hátulról sunyi gólt, majd egy labdaszerzést követően Benedek szelte a vizet a jobb oldalon, és bevarrta a labdát. No ez jól kezdődik – gondolhattuk, Manojlovics pedig hármas cserére szánta rá magát, és vízbe küldte Jokicsot, Nikicset és Gojkovicsot. S ha már küldték, Jokics centerből behúzta az előnyt, sőt a hetedik percben Sapics is jelentkezett. A Camogli színeiben az olasz pontvadászat góllövőversenyét három utcahosszal megnyerő klasszis Madarast lerázva magáról mattolta Gergelyt (2–2). Nem hagytuk annyiban, Biros előnyben nézte ki magának a rövid sarkot, és Sefik kezéről valahogy bevánszorgott a labda a kapuba. A lényeg, hogy itt az előny, sok ilyen kis góllal is érdemes zavart kelteni a rivális soraiban. Sajnos ez a "taktika" váratott magára, mert miután Sefik nagy bravúrral védte Molnár húzását magyar fórnál, Nikics Birosról leválva egyenlített. Innentől kezdve aztán a hatásosan védekező és gyorsan kontrázó magyar gárda ült a vezérlőpult elé. A fordulópontot talán Steinmetz Ádám hazai akciónál történő kiállítása jelentette. A szerb-montenegrói fórból nem született találat, ellenben a mieink kellően felmérgesedtek. Kiss Gergő ejtése Sefik képességeit is meghaladta (4–3), míg az önző módon játszó Sapics nem bírt Gergellyel, a kapufával vagy éppen Madaras blokkjával. Egy előny lejárta után Molnár, majd egy lefordulásból Biros verte át Sefiket, Biros szó szerint átejtette a hálóőrt (6–3). Érdekes módon a félidőig mindkét csapat egyet használt ki a javára megítélt 5-5 fórból.
Biros Péter (jobbra) nemcsak egyszerûen gyors volt, hanem eredményes is: két gólt lôtt Sefiknek
A tízperces szünet után Sapics döntött úgy, hogy kézbe veszi csapata sorsát, és öt perc alatt két gólt ragasztott a kapunkba. Észbe kellett kapni, hiszen pillanatok alatt nyílttá tették a meccset a vendégek. Végül egy időkérést követően – bár lejárt a szerbek húsz másodperces büntetése – Kásás vállalta magára, hogy nyugalmat kölcsönöz társainak, a kapitánynak és a szurkolóknak (7–5). Biros is tartotta a frontot, negyedszer is elhozta a labdát a ráúszásnál, aztán futószalagon sorjáztak a gólok: négy és fél perc alatt Udovicsics, Kiss, Jelenics, Kásás, és újra Jelenics talált be (9–8). Jelenics fantasztikus munkát végzett centerben, míg a mieinknél éppen a centergólok hiányoztak. Sapics és Szívós találatával továbbra is minimális maradt a különbség ( 10–9), majd döntően befolyásolta a meccs végkifejletét, amikor kontrát fújtak a szerbek ellen és kiállt Gojkovics. Kézről kézre járt a labda, végül Kásás finoman beívelte a hosszúba s már csak negyven másodperc maradt a végéig. Nyugodtan hátra lehetett dőlni, biztos volt a három pont megszerzése. A vendégek már szépíteni sem tudtak, nekünk, magyaroknak pedig léleknyugtatónak ideális a Világliga rajtján aratott diadal. ---- Kemény Dénes, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: Egy hét közös felkészülés után ennél jobbat aligha várhattunk. Két egyenlő csapat találkozóján inkább a fizikális harc dominált, mintsem a szép játék. Mi azzal tudtunk győzni, hogy a kritikus pillanatokban jobb megoldásokat választottunk.
Nenad Manojlovics, a szerb-montenegrói válogatott szövetségi kapitánya: A felkészülés jelen szakaszában ez remek mérkőzésnek számít. Emberelőnyben még javulnunk kell, a magyarok pedig megérdemelték a győzelmet, hiszen a negyedik negyedben újítani tudtak.
Kásás Tamás: – Hosszú volt ez a négyszer kilenc perc, főleg egy ilyen csapat ellen. Hiába húzunk el, van olyan erős, hogy felálljon a padlóról. Elég sokat hibáztunk, a végén aztán összeálltunk. Biztató a mai győzelem, de még nagyon az elején vagyunk. Molnár Tamás: – A szláv csapatok ellen mindig nehéz a centerek élete, éppen ezért igen fárasztónak éreztem a négyszer kilenc percet. A kiállítások megvoltak, és ha pontosabbak vagyunk emberelőnyben, hátul pedig kevesebb akciógólt kapunk, akkor gondtalanul tudtuk volna le a meccset. Vanja Udovicsics: – Egyik csapat sem mutatta meg az igazi tudását. Meglátszott, hogy a felkészülési időszakban járunk, de ez nem mentség. Minden meccshez úgy állunk hozzá, hogy nyerjünk, de most egyszerűen nem jött össze semmi. Kicsinek látszó hibák döntöttek, lőttünk három centergólt, aminek máskor elégnek kell lennie. ---- Három emberét is nélkülözi a szerb-montenegrói szövetségi kapitány, Nenad Manojlovics, aki a bajnokságban nagy meglepetésre második helyen végző Nis mestere is egyben. Már beszámoltunk róla, hogy a lépcsőn megcsúszó Ikodinovics a bokáját törte, rajta kívül a budapesti Euroliga-döntőben ujjsérülést szenvedő Zlokovics, valamint a Brescia légiósa, a vállát fájlaló Csirics sem jött el Margitszigetre. "A Világliga számunkra felkészülés az olimpiára, amelyen a dobogó a cél – mondta Manojlovics a találkozó előtt. – A felkészülés rendben folyt, és bár sok klubban szerepelnek játékosaim, végül öszszeállt a csapat. Legutóbb egy hetet Szlovéniában edzettünk."