Vízilabda: reagált az UVSE az OSC elleni „brutális” serdülőmeccsre

Hétfőn az OSC Újbuda vízilabdacsapatának közösségi oldalán jelent meg az a nyílt levél, melyet az Újpest BEK- és LEN-kupa-győztes korábbi pólósa, Rázga Zoltán írt a klub serdülőcsapatának október 30-án rendezett UVSE elleni mérkőzéséről. A mérkőzésen tehát szülőként jelenlévő egykori játékos az összecsapáson történt, a fiát is elszenvedőként érintő brutalitásokra hívta fel a figyelmet. A levél változtatás nélkül:Rázga Zoltán írt a klub serdülőcsapatának október 30-án rendezett UVSE elleni mérkőzéséről. A mérkőzésen tehát szülőként jelenlévő egykori játékos az összecsapáson történt, a fiát is elszenvedőként érintő brutalitásokra hívta fel a figyelmet. A levél változtatás nélkül:

válaszolt az UVSE az OSC elleni „brutális” serdülőmeccs után írt nyílt levélre  •  Forrás: MVLSZ

„Kedves Sporttársak!

Bevezetésként magamról annyit említenék meg, hogy nem laikusként, hanem a magyar és a nemzetközi vízilabda korábbi eredményes (magyar bajnoki címek, BEK- és LEN-kupa-győzelem) játékosaként, mindemellett szülőként szólítom meg a címzetteket.

Levelemmel egy konkrét eset kapcsán szeretném felhívni a figyelmet a vízilabdában – már az utánpótlás korosztályokban is – időnként előforduló, egyelőre és szerencsére nem általános jelenségre. Azt tapasztaltam, hogy az edzők és játékosok néha a győzelem érdekében összetévesztik a sportszerű, férfias küzdelmet a sportszerűtlen, indokolatlanul, esetenként brutálisan kemény, akár az ellenfél épségét veszélyeztető játékkal.

A közelmúltban a Fiú Serdülő (15-16 éves gyerekek) Országos Vízilabda Bajnokság alapszakaszának egyik mérkőzésén történt, hogy a végül győztes csapat három játékosa is víz alatti, kifejezetten fejre irányzott ütés, illetve térddel elkövetett rúgás következtében olyan súlyosan sérült meg, hogy egyikük sem tudta folytatni a játékot. Két esetben a víz alatti ütés/rúgás úgy történt, hogy az elkövető játékos húzta le a szenvedő fél fejét a víz alá. Az egyikük könnyebb agyrázkódást, a másik két fiatal viszont nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. A legsúlyosabb esetben agyrázkódás és dobhártyarepedés mellett hallóideg sérülést is diagnosztizáltak, sajnos fennáll a maradandó halláskárosodás veszélye, a fiút jelenleg is kórházban kezelik.

Az esettel kapcsolatban szükséges kihangsúlyozni, hogy a három sérülés közül a két súlyosabbat ugyanaz a játékos okozta, de nem a labda megszerzésére irányuló sportszerű küzdelem kapcsán, hanem úgy, hogy a labda nem volt a közelben. Mivel a labda megszerzése, mint cél kizárható, úgy joggal merül fel a kérdés, hogy az akció során vajon mi lehetett a sérülést okozó játékos célja: a megfélemlítés, esetleg az ellenfél kiiktatása és ezzel a másik csapat gyengítése?

A nevezett mérkőzést sok szülő látta, akik hozzám hasonlóan értetlenül és felháborodottan szemlélték az eseményeket.

Egyikük így ítélte meg az esetet: „…az elkövetés módja, amint a játékos az ellenfél fejét a sapkánál fogva hátra a víz alá rántja, majd egyből térdével fejre irányuló rúgást hajt végre, mindezt szemvillanás alatt, kizár egy felfokozott meccsszituációban »elszakadt a cérna« esetet. Ez egy minden spontaneitást nélkülöző aljas, előre kitervelt, láthatóan begyakorlott támadásnak tűnt. A kiterveltséget és a rosszhiszeműséget vastagon alátámasztja az ismételt elkövetés…”

Levelemmel az esetnél jelenlévő szülőket is képviselem, célunk, hogy kiemeljük az MVLSZ, az edzők, a játékvezetők, és a szülők közös felelősségét!

Szeretnénk felhívni a figyelmet a hasonló helyzetek elkerülésének fontosságára, a megelőzés szükségességére!

A hivatkozott meccsen részt vevő „felnőtt” közönség felelőssége több szempontól is felmerül, hiszen a játékosok jogi értelemben véve fiatalkorúak és viselkedésük nagymértékben függ az edzői utasításoktól, a szülők elvárásaitól, és a bírók, ellenőrök ítéleteitől, esetleg azok hiányától.

Az első sérülést követően nem volt tapasztalható az edző részéről olyan igyekezet, amivel visszafogta volna a sérülést okozó játékosát, bírói ítélet nem született, így a játékos tovább játszott, majd később további újabb súlyos sérülést okozott. Ezt az esetet sem kísérte edzői vagy bírói elmarasztalás, melyet akár jogosan vehetett bátorításnak is, így folytathatta „ámokfutását” egészen addig, amíg a bírók cserével végleg ki nem állították a meccs utolsó percében.

Külön elszomorítónak tartom azt a tényt, hogy mindezidáig sem a sérüléseket okozó játékosok, sem az egyesületük részéről nem érkezett bocsánatkérés vagy legalább a sérültek állapota utáni érdeklődés.

Nincs információm arról, hogy a csapat az eset kapcsán bármilyen belső vizsgálatot folytatott volna, mindenesetre tény, hogy a játékosok látszólag minden következmény nélkül azóta már újabb mérkőzést is játszottak.

Úgy gondolom, aki ismeri a sportágat tisztában van vele, hogy a vízilabda kemény játék. A játékosok az edzések során megpróbálnak felkészülni az esetlegesen bekövetkező sérülések kivédésére, ez nem mindig sikerül; ilyen esetekben joggal mondhatjuk, hogy ez „benne van a sportban”. A szándékos agresszió, az indokolatlan, a játék céljával össze nem egyeztethető brutalitás azonban bármely sportágban elfogadhatatlan, azokra semmilyen játékos nincs és nem is lehet felkészítve.

Közös érdekünk és közös felelősségünk tehát, hogy az ilyen szélsőséges eseteket megelőzzük.

A fenti sajnálatos esettel szeretném hangsúlyozni az utánpótlás nevelés felelősségét és felhívni minden vízilabdát szerető ember figyelmét arra, hogy a győzni akarás mellett ne feledkezzenek meg a sport legfontosabb alapelvéről, a sportszerűségről, a sport iránti alázatról és a sporttársak tiszteletéről, valamint a szabályok betartásának fontosságáról.

Abban bízom, hogy – talán ezen levél hatására is – nagyobb figyelmet kap a sportszerű küzdelemre történő nevelés, ezáltal a jövőben mi szülők is nyugodtabban, nem a sérülésektől rettegve, nézhetjük gyermekeink mérkőzéseit!

Rázga Zoltán, szülő”

Az ügy egyik pikantériája, hogy a szóban forgó meccsen Németh Zsolttávollétemiatt az UVSE kispadján Rázga Zoltán szintén BEK- és LEN-kupa-győztes egykori csapattársa, a lilák felnőttcsapatát is irányító Vincze Balázs ült. A klub férfiszakágának szakmai igazgatói posztját is betöltő Vincze Balázs kedden ugyanúgy klubja közösségi oldalán megjelent nyílt levélben reagált az esetre. Változtatás nélkül:

„Kedves Zoli,

a 2022. október 30. napján lejátszott UVSE-OSC serdülő mérkőzéssel és az ott történt sajnálatos sérülésekkel kapcsolatban írt nyílt leveled leglényegesebb gondolataival maximálisan egyetértek. Az UVSE messzemenőkig ellenzi, hogy a vízilabda sportág tovább haladjon azon az úton, melyen sajnos nagyon régen elindult, azaz, hogy a játék helyett a meccseket az erő és időnként a túlzott agresszió jellemezze, pláne nem helyénvaló ez az utánpótlás korosztályokban.

Elsőszámú védőjátékosa voltál a 90-es évek BEK-győztes csapatának, kérlelhetetlen, kemény játékos voltál, aki soha nem vétette el a határokat a kemény férfias küzdelem és a szükségtelen brutalitás között. Azonban nem csak azért, mert klubunk szellemi örököse, az UTE-nak egyik ikonja vagy, hanem azért is mert a leveledben kifejtett álláspontod megegyezik a mi álláspontunkkal is, így megszólalásodat nem vesszük félvállról.

Amiben teljesen egyetértünk, hogy az ellenfélnek szándékos sérülés okozása teljességgel elfogadhatatlan az UVSE részéről.

A fenti mérkőzésen a serdülőcsapatunk edzőjét Németh Zsoltot helyettesítettem. Németh Zsolt hozzád hasonló, eredményes pályafutást tud maga mögött védőjátékosként, akiről szintén elmondható, hogy meg tudta különböztetni a határozott védőmunkát, a brutalitástól, emellett több mint két évtizedes edzői pályafutása során sem merült fel vele szemben, olyan feltételezés, hogy brutalitásra oktatná, vagy ezt követelné meg játékosaitól, ahogy én sem.

A konkrét meccsen a fiad sérülésekor a játékvezetővel együtt elsőként mentem oda állapota felől érdeklődni, amit a térfélcserekor is megismételtem, és értesülve arról, hogy valószínűleg fülsérülése van, javasoltam neki, hogy ne menjen vissza játszani. Nem azért javasoltam ezt, hogy az ellenfelet gyengítsem, hanem saját példám okán tanácsoltam azt, hogy fülsérülés esetén kerülni kell annak lehetőségét, hogy víz kerüljön a fülbe, mert azt okozhatja, ami velem is történt mintegy 30 évvel ezelőtt, hogy maradandó halláskárosodásom lett attól, hogy dobhártyasérüléssel tovább játszottam. A többi eset a kispadtól átellenes oldalon történt, így a mozdulatokat nem láttam, ahogy azokat egyik játékvezető sem észlelte. Terveztem, hogy az ifi meccset követően felhívlak, de sajnálatomra nem tettem, majd ezt követően azt gondoltam, ha a sérülés komolynak mutatkozik, azt jelzed felém.

A sérülést okozó játékosunkat, leveleddel ellentétben egyébként nem azért állították ki cserével végleg a mérkőzés utolsó percében, mert ámokfutásban volt és ezt megállítani szándékozott a játékvezető. A cserés kiállítására azért került sor, mert egy szabálytalansága miatt egy egyszerű kiállítást kapott, amire a játékos fegyelmezetlenül kikiabált a játékvezetőnek, hogy „ezt miért?”

A csatolt videófelvételeket rengeteget elemeztük edző kollégáimmal, és nem egyezik a véleményünk a Tiéddel. Szerintünk szó sincs céltalan brutalitásról, még akkor sem, ha sérülést, sajnálatosan súlyos sérülést okozott.

A fentiek alapján azt állapítottuk meg, hogy játékosaink egyik esetben sem követtek el olyat, amely bármely meccsen ne fordulna elő tucatnyi alkalommal (beindulás, labdacsere idején történő elindulás). Sajnálatosan azonban egy - végletekig felfokozott - mérkőzésen belül három eset járt sérüléssel, ami elgondolkodtató.

És nem azért elgondolkodtató, mert klubunkban, mint ahogy írod, azt gyakoroltatják edzőink a játékosokkal, hogy szándékosan sérülést okozzanak.

A szóban forgó játékosnak pályafutása alatt (160 MVLSZ versenyrendszerben lejátszott mérkőzés), még egyetlen alkalommal sem volt 4 perces kiállítása, tehát nem egy többszörösen visszaeső játékosról van szó.

Az UVSE vezetősége azt a határozatot hozta, hogy az MVLSZ fegyelmi döntését fellebbezés nélkül elfogadja.

Amúgy érdemes egy pillantást vetni az MVLSZ honlapján található aktuális táblázatra:

https://waterpolo.hu/eltiltasok/

Több, mint két hónap telt el az idei szezonból. 15 csapatunk 28 versenysorozatban vesz részt, és egyetlenegy játékosunk sem szerepel azon listán, ahol a 25 utánpótlás korú játékosból 5 az OSC játékosa, vezetve a klubok listáját. (3 brutalitás, 2 feljelentés) Ennek ellenére nem állítjuk, hogy az OSC durvaságra nevel.

Határozottan visszautasítjuk az arra való célzást, hogy egyesületünk edzői brutalitásra, verekedésre nevelik a játékosainkat!

Ezt a fenti statisztikai tények cáfolják, illetve erről az OSC felnőtt csapatában szereplő, 5 UVSE nevelésű játékost is megkérdezheted.

A sérült játékosoknak saját és az egyesületünk nevében mielőbbi jobbulást kívánunk, együttérzünk szülőként érzett aggodalmaddal, sajnáljuk, hogy így történt!

Reméljük, hogy válaszunkkal valamelyest enyhíteni tudjuk a sérülések miatt jogosan érzett felháborodásodat.

Baráti üdvözlettel:

Vincze Balázs

UVSE

Kérjük a Tisztelt Sporttársakat, Szülőket, Szimpatizánsokat, hogy adott esetben kizárólag azok kommenteljenek (ha erre irányuló szándékuk van) akik ténylegesen végignézték a szabálytalanságokat bemutató videó részleteit és tegyék mindezt a Vízilabda sportágához mérten, arra méltó formátumban.

1. szabálytalanság 23 p 00 mp

2. szabálytalanság 46 p 55 mp

3. szabálytalanság 1 óra 00 p 45 mp”

A mérkőzés felvétele:

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Székely Bulcsút, a Magyar Vízilabda-szövetség utánpótlás-bizottságának elnökét.

„A konkrét eset kivizsgálása folyamatban van, az eljárás a fegyelmi bizottság feladata, az utánpótlás-bizottság szerda reggel fogja tárgyalni. Szerda délután pedig minden érintett bizottság részvételével zajlik majd egyeztetés. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen intézkedéséket tudunk hozni, amelyek szavatolják, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő a jövőben. Arra törekszünk, hogy gyors és határozott eredménnyel záruljon a vizsgálat” – tájékoztatott az olimpiai bajnok sportvezető.

További korosztályos hírekVÍZILABDÁBANa sportági aloldalunkon.