E-sport: „Akár 14 évesen is el lehet jutni a legmagasabb szintre”

Magyarország első e-sport szakosztálya 2017 szeptemberében indult el az MTK Budapest szervezésében. Tisztán a sportággal foglalkozó organizációk már előtte is szép számmal léteztek hazánkban, a fővárosiak azonban első klasszikus klubként nyitottak az irányzat felé.

„A fő kérdés az volt, hogyan illesszük be a klasszikus sportágak közé; ehhez nemzetközi gyakorlatokat is alapul vettünk – emlékszik vissza Szegő Péter, a kék-fehér klub szakosztályvezetője. – Ezzel együtt pedig azt is eldöntöttük, hogy kezdésként a sportszimulációval összefüggő játékokkal foglalkozunk – ez a mai napig fennáll. Az idő végül minket igazolt, ma már több sportszervezet is komoly szinten foglalkozik az e-sporttal, más szakosztályok is létrejöttek.”

Bár a számítógépes játékok és a konzolok világával kapcsolatban mindenki a fiatalokra gondol, gémereket (játékosokat) számos különböző generációban találhatunk, köszönhetően annak is, hogy ez a műfaj már évtizedekkel ezelőtt elindult világhódító útjára; például a mai 35-40 évesek számára sem volt ismeretlen fogalom tinikorukban a Nintendo.

Szegő Péter, az MTK Budapest e-sport szakosztályának vezetője  •  Forrás: MTK Budapest

„Egyáltalán nincsen hangsúly a korosztályozáson: ha megnézi valaki az e-sport csapatok tagjainak életkorát, elég nagy szórást tapasztalhat. Az átlagéletkor legtöbbször húsz-huszonkét évre jön ki, de ez nem jelenti azt, hogy a legjobbak között nem fordulhat elő tizennégy-tizenöt éves gémer.”

De vajon lehet általánosítani életkor tekintetében a sportággal kapcsolatban? A tizenéves játékosok, vagy inkább a húszas korosztály aktivitása a jellemzőbb?

„A profik között nincs ezzel kapcsolatban még statisztika, nem tudok erről biztosat mondani. Szabadidő tekintetében, amikor valaki hobbiból, otthon játszik, jóval nagyobb a húsz év alattiak aránya. Ez viszont a sportnak is jó, hiszen belőlük kerülnek majd ki a jövő elitjátékosai.”

A tradicionális sportágakhoz képest az utánpótlással való foglalkozás jóval kevésbé kiforrott, azonban a szakosztályok is tudják, gondolni kell a jövőre is, figyelni kell az ifjú tehetségeket.

„Nagyon ritka az, amikor külön foglalkoznak az egyesületek utánpótlás-neveléssel. Inkább az a jellemző, hogy az egyesületműködtet második, harmadik csapatot is, amelyek alacsonyabb ligákban játszanak. Az e-sport legfelsőbb szegmense abszolút profitorientált, emiatt csak az eredmény számít, az utánpótlással való foglalkozást pedig meghagyják a kifejezetten erre szakosodott ügynökségeknek, szervezeteknek. Az MTK esetében a Fifa B csapat tekinthető az utánpótlásnevelés helyének, ahonnan természetesen bármikor feljebb lehet lépni.”

Szegő Péter szerint megfigyelhető a kapcsolat tradicionális és az online sportágak között, főleg a játékosok e-sportos orientációjának tekintetében.

„Azok a gyerekek, aki a lakótelepi játék során „háborúztak”, kalandosabb játékokat játszottak, inkább a Counter Strike-hoz, míg a focikedvelők a FIFA-hoz nyúlnak. Ezek a dolgok összekapcsolódnak; amit a való életben szeretsz, általában hatással van a játékválasztásodra. Ami különbözik, az a szülői szerep, hiszen míg a tradicionális sportágakat ismerik és van preferenciájuk, addig az e-sport tekintetében nem jellemző, hogy beleszólnának, mivel játsszon a gyerekük – magyarázza a szakosztályvezető. – El fog jönni az az idő is, amikor a szülők terelgetik majd gyermeküket az e-sport világa felé. A jelenlegi szerepük abban merül ki, hogy bekopognak a szakosztályhoz, van-e lehetőség ott játszani a gyerekének. Ez is pozitívum, mivel észreveszik, hogy van hozzá tehetsége a gyereknek.”

 •  Forrás: MTK Budapest

Egy biztos, Magyarországon vegyes a sportág megítélése, emiatt nem lenne könnyű mellette kampányolni egy sportágválasztón.

„Nem akarok hittérítő lenni ebben a kérdésben, nem mondom, hogy nincsen alapja az előítéletességnek. A problémát a szélsőségek jelentik, illetve az, amikor valaki úgy kritizálja ezt a jelenséget, hogy nem ismeri közelebbről. Veszély akkor áll fenn, ha a játékkal töltött idő nagy, a minősége pedig alacsony. Harmóniára van szükség a gyerekek életében, amibe a géming is beleférhet, ha mellette a tanulás és a testmozgás is megfelelő arányban van jelen.”

Ha pedig tehetséges benne a gyermek, azt érdemes kihasználni: a hobbiból kialakult sportágban ma már hasonlóan nagy célokat lehet kitűzni, mint a tradicionálisabb társak esetében– az életkor sem feltétlenül akadály; 14 éves fiatal is bizonyított már világversenyen, országos bajnokságon, ráadásul az e-sport a tokiói olimpián is debütálni fog, ami újabb motivációs tényező lehet a konzolok megszállottjainak.