Sakk: lépéshátrányban
A múlt évben sakkban is kevesebb versenyt szerveztek a járványhelyzet miatt, s amit igen, az is többnyire az interneten zajlott. Decemberben a világhálón érte el az utóbbi évek legnagyobb magyar utánpótlássikerét is Gaál Zsóka: a 13 éves ajkai lány a korosztályos online világbajnokság U14-es mezőnyében ezüstérmet szerzett.Gaál Zsóka: a 13 éves ajkai lány a korosztályos online világbajnokság U14-es mezőnyében ezüstérmet szerzett.
Az ígéretnek ez már a harmadik vb-ezüstje utánpótláskorúként, és korábban két Európa-bajnoki címet is szerzett. Rajta kívül feltétlenül meg kell említeni a Zsókánál egy esztendővel idősebb Karácsonyi Katát, aki novemberben az U14-es világranglista élére került annak nyomán, hogy kiemelkedően szerepelt az időszak viadalain.
Az online világbajnokság U14-es mezőnyében ezüstérmes Gaál Zsóka FOTÓ: GAÁL RENÁTA
Gondolhatnánk, ahhoz, hogy egy országból akár csak két játékos eljusson a legjobbak közé, jelentős utánpótlásbázisra van szükség. Hazánkban azonban ez jelenleg nem így van, amire az október végi korcsoportos országos bajnokság is bizonyítékot szolgáltatott. Az persze természetes, hogy a vírushelyzetben vannak hiányzók, de az ob-n résztvevők csekély száma teljes egészében mégsem írható a pandémia számlájára. Merthogy az U16-os korosztályban öt, az U18-asban pedig három lány nevezett a bajnokságra... Az egyes korcsoportok játékosainak létszámát egyébként tíz főben maximalizálták, de azt még az U14-ben – melyben, ugye, brillíroznak lányaink a nemzetközi porondon – sem sikerült elérni.
Hogy mi áll a kettősség hátterében, arról a Gaál Zsókát és Karácsonyi Katát egyaránt felkészítő női szövetségi kapitányt, Papp Gábor nagymestert kérdeztük.
„A probléma nem újkeletű, de ezeket a létszámadatokat én is megdöbbenve tapasztaltam a bajnokságon – mondja a szakember. – Pláne, hogy nem azért ültek asztalhoz öten az U16-osok között, mert másik tizenkét fiatal nívótlannak találta az ob-t, hanem azért mert ennyi sakkozóból áll az élvonal. Az a tapasztalatom, hogy az első nagy törés tizennégy-tizenöt éves korban következik be, amikorra kiderül, mennyire tehetséges a gyerek. A szülők látják, hol áll a ranglistákon, azt is tudják, mennyi pénzt lehet keresni a női sakkban, és azt tanácsolják neki: inkább a tanulásra koncentráljon. Persze hobbiból is nagy élmény sakkozni, de aki igazán jó akar lenni, annak mindent profi módon kell csinálnia, ez az áldozatvállalás. pedig túl sok kockázattal jár. Ezeknek a lányoknak olyan versenyeztetési és támogatási rendszert kellene kialakítani, ami a szülőket is megnyugtatja, és azt mondják rá: igen, így érdemes csinálni!”
Papp Gábor szerint részint a női válogatott presztízsének emelésével, az éljátékosok nagyobb megbecsülésével lehetne vonzóbbá tenni a sakkozói pályát, de a leányviadalok számának növelése is segíthet.
„Az ob-n kívül alig van versenyük a lányoknak. Én is vallom Polgár Judit filozófiáját, miszerint a lányoknak a fiúmezőnyben kell játszaniuk, de úgy gondolom, ezzel párhuzamosan egymással is többször kellene versengeniük, és akkor kialakulhatna a tömegbázis. Aztán a legjobbak tényleg mehetnének a fiúk közé.”
A szakember kiemeli, a klubélet látványos hanyatlása is közrejátszik az utánpótlás jelenlegi helyzetében. A szülők általában privát edzőket fizetnek, ami nem olcsó mulatság. A nagymesterek egy-egy óráért öt-tízezer forint közötti összeget is elkérnek, és még ehhez jön költségként a versenyeztetés is, hiszen egy sakkverseny általában kilenc napon át tart.
A kapitány abban bízik – és alighanem jó okkal –, hogy a 2024-es sakkolimpia budapesti rendezése ráirányítja a sportágra a figyelmet. Ugyanezen a véleményen van Szabó László, a szövetséget bő másfél éve irányító elnök, aki korábban az Utanpotlassport.hu érdeklődésére szintén tarthatatlannak nevezte a jelenlegi létszámhelyzetet, ám a jövő kapcsán optimizmusának adott hangot.
„A sakkolimpia kiváló eszköz lesz a sportág népszerűsítésére, és a fiatalokra fogunk fókuszálni. Azt szeretném, hogy tízezrek tanuljanak meg sakkozni.”
További korosztályos hírekSAKKBANa sportági aloldalunkon.
