Öttusa: Guzi Blanka nem mondott le Kállai Ákos vívópengéjéről

„Nagyon motiváltan indultam neki a 2020-as évnek, meg akartam adni magamnak az esélyt a tokiói olimpiai kvóta megszerzésére” – emlékezett vissza Guzi Blanka az év kezdetére, amely a versenyek szempontjából nem indult neki rosszul, hiszen a kairói világkupán a legjobb magyarként, a 18. helyen végzett. – Ott kaptam egy reménysugarat, az éltetett. Viszont azt is éreztem, hogy szükségem lenne még időre, hogy megerősödjek, különösen vívásban. Úgyhogy, bennem nem szült negatív gondolatokat a koronavírus miatti karantén vagy az olimpiai halasztása, sőt, nyertem vele egy évet.”„Nagyon motiváltan indultam neki a 2020-as évnek, meg akartam adni magamnak az esélyt a tokiói olimpiai kvóta megszerzésére” – emlékezett vissza Guzi Blanka az év kezdetére, amely a versenyek szempontjából nem indult neki rosszul, hiszen a kairói világkupán a legjobb magyarként, a 18. helyen végzett. – Ott kaptam egy reménysugarat, az éltetett. Viszont azt is éreztem, hogy szükségem lenne még időre, hogy megerősödjek, különösen vívásban. Úgyhogy, bennem nem szült negatív gondolatokat a koronavírus miatti karantén vagy az olimpiai halasztása, sőt, nyertem vele egy évet.”

Guzi Blankának magára is volt ideje idén  •  Fotó: Buza Virág

A 21 éves öttusázó persze elismeri, a rutinszerzéshez jól jöttek volna a versenyek, de így is kihozta a maximumot a „kényszerpihenőből”.

„Én egy Miskolc melletti faluban, Kistokajon lakom, családi házban, és ennek minden előnyét próbáltam kihasználni. Futni nyilván tudtam, a lőni is volt lehetőségem, a víváshoz pedig apukám készített nekem egy bábut, azon gyakoroltam a szúrásokat. De ami még fontosabb, a családom körében eltöltött minőségi idő alatt testileg és lelkileg is feltöltődtem. Az elmúlt négy és félévben – amióta a kézilabdáról váltottam az öttusára –, egyáltalán nem pihentem. Vágytam már rá, és biztos vagyok benne, hogy ezt a szervezetem meg is hálálja.”

Kicsivel több pihenő is jutott neki, mint amire szüksége volt, miután októberben elkapta a koronavírust. Viszont ezt is igyekezett a saját javára fordítani. Amellett, hogy olyan pszichológia könyveket, cikkeket olvasott el, amelyekre már rég szeretett volna időt szakítani, külső szemlélőként próbálta magát vizsgálni, s nemcsak mint sportolót, hanem mint embert.

„Szerintem nagyon sokat változtam ebben az egy évben. Arra próbálok törekedni, hogy bölcsen használjam fel azt a tudást, amit az életben eddig szereztem. Elsősorban a versenyzés alatti hibáimat próbáltam megfejteni, illetve azt gondoltam át, hogy tudnám azokat kijavítani. Főként a vívásra gondolok, az a gyengébb számom. Arra próbálok lassan öt éve rájönni, mi az a kulcsmomentum, amit még nem sikerült megtalálnom. Nagyon várom a lehetőséget, hogy élesben is megnézhessem, sikerül-e az, amit fejben kigondoltam.”

Az ősz folyamán a 2024-es olimpiára tervezett lebonyolítási forma tesztversenyén, valamint az országos bajnokságon erre már volt némi lehetősége. Azt mondja, bár előbbin az eredmény nem erről árulkodik, de az már nem az a vívás volt, ami korábban, a hozzáállása és a mozgása is változott. A feszültséget viszont még nem bírja végig – ezt tapasztalta az ob-n.

Guzi Blanka nem mondott le a kapitány pengéjéről  •  Fotó: Buza Virág

Utolsó éves juniorként nyilván nem érintette jól a miskolci Swimming PC öttusázóját, hogy a korosztályos világ- és Európa-bajnokságot „elvették” tőle.

„Amikor realizálódott bennem, szomorúvá tett, mert még anno Kállai Ákos szövetségi kapitány olyan ígéretet tett nekem, ha megnyerem a junior vb-t, akkor megkapom az ő régi vívópengéjét. Nagyon csábító ajánlat volt, úgyhogy hajtottam ezért, de nem volt esélyem rá. Viszont még nem nyugodhat meg, hogy megtarthatja. Úgy gondolom, ahol a Jóisten elvesz, ott vissza is ad, ezért nem érzem, hogy összedőlt a világ. Biztos vagyok benne, hogy én ezt valamilyen formában vissza fogom kapni, akár az olimpiai kvalifikációs versenyeken.”

Ezekre majd 2021-ben kerül sor, s Blanka épp annyira bizakodva tekint rájuk, mint a 2021-es évre.

„2020 számomra a változások éve volt. Elkezdtem az egyetemet, emiatt felköltöztem Budapestre, illetve a Honvédség sportszázadának tagja lettem. Ezt kiváltságként élem meg, olyan biztonságot, nyugalmat ad, amely pozitív hatással van a teljesítményemre. Bár én mindig optimista vagyok, de 2021-től nagyon jó évet várok. Úgy érzem, úszásban meg fogom dönteni a saját rekordomat, és ez igaz a futásra is – komoly céljaim vannak az időkre nézve. Szinte biztos, hogy meg tudom csinálni, vagyok annyira elszánt.”

További korosztályos hírekÖTTUSÁBANa sportági aloldalunkon.