NS-VÉLEMÉNY. Nem ám feltételes mód, határozott állásfoglalás, nem tűrve ellentmondást.

ALAPVONAL. Elfogadnék minden ellentmondást, ha a NOB törődne a hagyományokkal. Ha létezik szervezet a világon, amelyik megtehetné, pontosabban megtehette, még pontosabban, meg kellene, kellett volna tennie, az éppen az övék. A fordulópont 1996, amikor a sportvilág közfelkiáltással Athénnek adta volna a játékokat az újkori olimpián centenáriuma (1896) miatt, ám Atlanta lett a befutó.

NS-VÉLEMÉNY. Nem azért kaptunk ki, mert nem volt nálunk egy fitying sem.

Válogatottunk két fölényes győzelemmel kezdte el a világbajnokságot, de elveszítette – Puskás Ferencet.

NS-VÉLEMÉNY. Mi sem vagyunk olyan rosszak, mint amit az első félidőben láttunk.

ALAPVONAL. A ma hetvenéves Kemény Dénesnek titka nem volt, elvégre a legfontosabb, a tehetség látszik, ahogy a tudás is, az pedig – ne feledjük, pólóról és benne a játékvezetői hatalomról van szó – örök igazság, hogy az a legjobb sportdiplomácia, ha öt-hat góllal jobb vagy az ellenfélnél. Mint ők. A háttérben persze az, amit már az első siker (1997, Sevilla, Európa-bajnoki cím) után megállapítottak: »Más morál, más szellemiség, más igény.«

A csapat már május 31-én elfoglalta a szálláshelyét Solothurnban, és készült a június 17-i, Dél-Korea elleni első vb-mérkőzésére.

NS-VÉLEMÉNY. Ne adj Isten, hogy hátat fordítson a pólónak.

Jó volt a csapatuk, de azért nem ártott némi háttértámogatás. Na, ja, a hazai pálya bármikor lejthet.

NS-VÉLEMÉNY. Mindig azt kell legyőzni, aki szemben áll.

Az angolokat 7:1-re győzte le a csapat, és máris utazott – Luxemburgba.

NS-VÉLEMÉNY. Ráadásul a legvégén gólt kaptunk, roppant durva védelmi hibából.

A 40 éve elért siker során Bicskei Bertalan ifjú futballistái öt mérkőzésén egyetlen gólt kaptak.

ALAPVONAL. Most már Satya is csak – volt. Hiányozni fog, mert hiába nem emlegetik a világklasszisok között, remek játékos volt. (…) »Jó futballistaként« szerzett nevet magának, ez a titulus a hatvanas-hetvenes években magas rangnak számított. Ahogy a legendás Göröcs Titi (62-szeres válogatott, ötszörös bajnok a Dózsával) fogalmazott: »Ha nem lettek volna Oborzil Satyák, én nem lehettem volna Göröcs Titi.«

Hősies küzdelemben ugyan, de kikapott a magyar csapat 1934-ben a labdarúgó vb-negyeddöntőben.

NS-VÉLEMÉNY. A kapus potyát kap, a csatár ziccert ront, a bíró téved – ennyi és kész.

ALAPVONAL. A csapásokkal kapcsolatban mindig eszembe jut, mi lett volna, ha nincs a kudarc. Ha mondjuk Párizsban megnyerjük az olimpiát (voltak ilyen álmaink…), 1938-ban és 1954-ben a világbajnokságot, Marseille-ben nem maradunk alul 1969-ben, és kijutunk a mexikói vb-re. A magyar futball nívója, közege, háttere akkor is olyan lett volna, amilyen, megérett némi (némi?) reformra.

Az 1954. május 23. és július 4. közötti néhány hét volt Sebes Gusztáv Aranycsapatának legfontosabb időszaka.

Ötven esztendeje, 1974 tavaszán-nyarán Baróti Lajos hatvanas évekbeli válogatottjából hárman búcsúztak el a játéktól.

ALAPVONAL. Félreértés ne essék, tudom, hogy minden korszaknak megvannak a maga feladatai, ám azoknak tartalmuk van, a »magyar futball érdeke« kitételt viszont csak a hatás kedvéért csapták, csapják hozzá, ma ezt úgy mondjuk, hogy ilyen a marketing.