Futófergeteg, rekordlétszám a Budapest-maratonin

Nem csak a magyarok tömegeit vonzotta a csúcskategóriás esemény, a hazai indulókon kívül 60 ország több mint 2500 futója színesítette a mezőnyt.

A befutónál egyre izgatottabbá vált a hangulat az 56-osok terén, ahogy jöttek a hírek, közeledik a maratoni élmezőny. A férfiaknál nevezett a tavalyi országos bajnokság első három helyezettje. Közülük a legjobban Józsa Gábor, a Margitszigeti Atlétikai Centrum futója szerepelt, ugyanis sikerült megvédenie bajnoki címét.

„Sikerült a lehető legjobban beosztanom az erőmet, talán ennek köszönhető, hogy egyéni csúcsot javítottam. A váltóknak sokat köszönhetek, mert erőteljesen húztak magukkal. Óriási volt a szurkolók segítsége is, soha ennyien nem lelkesítettek még bennünket – mondta a bajnok. – Az időjárás is velünk volt, szél semmi, a nap is csak a végén társult hozzánk. 36 kilométernél jött el a holtpont. A Nyugati téri felüljáró igazán nem a kedvencem, de utána már csak be kellett gurulni a célba" – tette hozzá Dr. Török János tanítványa, aki amatőr futó, főállásban informatikusként dolgozik.

A női győztes Merényi Tímea, akinek a győzelme leginkább önmaga számára volt meglepetés.

„Nagyon boldog vagyok, hiszen életem első maratoniját futottam. Nagyon régen atletizáltam, de aztán 17 év szünet következett. A magam örömére kezdtem újra futni Taksonyban a Duna-parton. Véletlenül összefutottam egykori edzőmmel, Gál Gézával és újra nekiláttunk a munkának. Tulajdonképpen egy fél éve készültem erre a bajnokságra, de csak négy hónapja futok folyamatosan. Két gyerek, napi 10-12 óra munka után naponta edzettem."

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőiből álló váltó mindegyik tagja egy-egy látás vagy mozgássérült sportolóval, a SUHANJ! és a LÁSS Egyesület tagjaival futott együtt.

A részvételük egyik fő célja az volt, hogy a minisztériumi vezetők felhívják a figyelmet a rendszeres testmozgás fontosságára mind az épek mind pedig a fogyatékos emberek körében. Indulásukkal azt is hangsúlyozták, hogy a fogyatékos emberek is élhetnek teljes életet, valamint azt is, hogy jelenlétük a hétköznapjainkban legyen természetes.

A Operaház által nevezett négy csapat egyikében futott Miklósa Erika, aki jól felkészülési lehetőségnek tartotta a vasárnapi versenyt a novemberi New York-i maratonira, melyet édesapja emlékének ajánl. Fenyő Iván színművész is a maratoni távot választotta, miként Kovács „Koko" István ökölvívó olimpiai bajnok, mindketten életük első maratoniját futották le. Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes cselgáncsozónk is kirándult egy jót a futás világába, váltótagként vette ki a részét a mámorból. Ott volt a mezőnyben a 74 éves Dr. Ron Hill, aki ugyancsak váltóban indult. Az egykori világcsúcstartó maratoni futó, Európa-bajnok elismerő szavakkal szólt a BSI által rendezett esemény szervezéséről. A verseny legidősebb indulója a 77 éves Kiss György volt, aki épp a vasárnapi futása napján ünnepelte – mi mással, mint egy maratonival – a születésnapját.

Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára ugyancsak futott:
– A magyar sport óriási ünnepe volt a mai nap. Az ünnepekre szükség van, és azokra az ember hosszú időn át készül. Kicsinosítjuk magunkat mi futók is, készülünk, hogy az adott napon a legszebb arcunkat mutassuk. Azt hiszem a futótársadalom olyan gyönyörű arcát mutatta, mint még soha. Magyarországon még soha nem fordult elő, hogy közel húszezren legyenek részesei az eseménynek a pályán, nem beszélve a szurkolók tömegeiről. A város, a lakosság befogadta ezt az eseményt, amely kivívta magának a jogot, hogy ezen túl az útikönyvekbe is bekerüljön, mint az egyik budapesti látványosság. A fővárosiak mellé álltak, köszönet érte, vége azoknak az időknek, amikor még dudálgatott néhány autós, az öklét rázta néhány ember, mert nem mehetett át a kedvenc zebráján. Olyan volt ez a mai verseny, mint bármelyik másik Európában.

Molnár Zoltán egyben Miklósa Erika edzője is, és őt is meglepte világhírű tanítványa remeklése, különösen azután, hogy szombaton este még az Operaházban énekelt.

– Még soha nem éltem át ilyen szurkolást a Budapest Maratonon. A Bátor tábor lelkes gyerekei csodálatosak voltak. Több táblájukkal is találkoztam az útvonalon: „Mindenkinek szurkolunk!" Libabőrös lettem, olyan hangerővel buzdítottak engem is – áradozott a híres énekesnő. – Tavaly még csak egy csapat indult az Operaház színeiben, de idén már négy! Fantasztikus közösségépítő ereje van a futásnak, egy színház esetében különösen. Büszke vagyok magunkra. A New York-i maratonira készülök, ezért úgy döntöttem, hogy a váltásom után nem állok meg, hanem futok tovább, egészen egy félmaratonit. Hihetetlen eredményt mentem, mert 20 perccel megjavítottam a legjobbamat, ami már 1 óra 51 perc. De még ennél is boldogabbá tett az, hogy a párom Csiszár Zsolt, aki egykori négyszázas, életében először lefutotta a maratoni távot. Ebben a hangulatban várom a New York-i futást, amit édesapám emlékének szeretnék ajánlani, hisz ő bátorított, hogy az atlétikát válasszam.

Monspart Sarolta, a MOB alelnöke így értékelte a napot:
– Hihetetlenül sok ember érezte úgy, hogy ezt a futást egyszerűen nem hagyhatja ki, ott a helye, akár hosszabb, akár rövidebb távon indulva, akár egyénileg, akár váltóban. Új eleme a futófesztiválnak a rengeteg szurkoló, soha nem volt ennyi futónk, és soha nem volt ennyi szurkolónk. Végre a hazai közönség is képes tisztelettel tekinteni a mindennapok hőseire, akik munka után, a saját örömükre futnak, készülnek – egész évben. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy soha nem futott ennyi döntéshozó, fontos személyiség a mezőnyben, mint idén. Beálltak, csinálják, példát mutatnak. Igazán remélem, hogy a szabadidősporttal kapcsolatos döntéseikben visszaköszön ennek a csodálatos napnak minden emléke.