1. A Dinamo Moszkva a belügy és a KGB csapata volt a szovjet időkben, ennek megfelelő népszerűséggel. Ezt tökéletesen jelzi, hogy a csapat „beceneve" muszor – ez egyrészt szemetet jelent, másrészt az orosz szlengben a rendőrökre alkalmazott kifejezés. Tehát ők a szemét, disznó csekások a vetélytársak szemében.
2. A titkosszolgálati és belügyi kapcsolatok miatt a csapatnak volt néhány prominens és igen rossz hírű szurkolója. Az „alapító atya" a Cseka hírhedt főnöke, Feliksz Dzerzsinszkij, és hatalmas Dinamo-drukker volt a ha lehet, még rosszabb hírű Lavrentyij Berija is.
3. Nem mindig a moszkvai Dinamo jött ki jól a belső csatározásokból. 1947-ben nehezen emésztették meg a Dinamo Moszkva elleni bajnoki vereséget a Dinamo Kijev vezetői, majd a korszellemre jellemző diktatórikus megoldással elrabolták az Ogyessza Piscsevik három játékosát, hogy megerősítsék a csapatot.
4. A Dinamo volt az első csapat, mely Nyugat-Európában turnézott a szovjet klubok közül. Az Arsenal elleni, óriási ködben lejátszott meccset alig látta a közönség, nem úgy a Chelsea elleni 3:3-at, a Rangers elleni 2:2-t, valamint a Cardiff 10:1-es „agyonverését".
5. Az említett brit túrán a Dinamo vezetői azt reklamálták, hogy az Arsenal más csapatok játékosaival – például Stanley Matthewszal – erősítette meg keretét a presztízsmeccsre. Azt könnyedén elhallgatták, hogy a túrán a Dinamo legjobb gólszerzője Vszevolod Bobrov, a kor tán legjobb szovjet futballistája volt, aki sosem volt a D-betűsök igazolt labdarúgója... Bobrovot a túrára kérte kölcsön a Dinamo a rivális CSZKA-tól (akkor CDKA). Bobrov nemcsak szovjet válogatott futballista volt, hanem válogatott jégkorongozó is, 1956-ban olimpiai bajnoki címet nyert a hokisokkal – minden idők harmadik legnagyobb orosz sportszemélyiségének választották meg.
6. A Dinamo drukkercsoportja az egyik legkorábban megszervezett orosz szurkolócsoport, már a hetvenes években „turnézott" szervezetten. A legfőbb riválisok természetesen a moszkvai nagycsapatok. A Szpartak, a CSZKA és a Lokomotiv drukkereivel igen rossz a viszony, csakúgy, mint a szentpétervári Zenit híveivel.
7. A Dinamo D-betűs logóját az összes belügyi csapat átvette a közép- és kelet-európai „baráti" országokban. Így az (akkor) Bp. Dózsa is, mely kénytelen volt Újpestről megváltoztatni a nevét, viszont a dinamósítást elkerülte.
8. A klubmottó „Erő a mozgásban", kiötlője sem kis név: Makszim Gorkij adta a csapatnak.
9. A csapat a divat világában is nevet szerzett magának, legalábbis itthon: a negyvenes években a Dinamo játékosainak jellegzetes nadrágja lett a „dinamógatya".
10. A Dinamo Moszkva Oroszország egyetlen csapata, amely sem a szovjet, sem az orosz érában nem esett ki az élvonalbeli bajnokságból.
+1. 1963-ban rendkívül durva mérkőzést játszott egymással Budapesten a Ferencváros és a Dinamo Moszkva csapata. A csontzenén kívül Orosz Pál és Gennagyij Guszarov összeverekedett, ki is állították őket. Kisebbfajta szovjetellenes tüntetés zajlott a nézőtéren. A meccsből a Szovjetunióban politikai ügy lett, és el is határozták, hogy jobban fogják eztán felkészíteni a szovjet csapatokat arra, hogyan kell külföldön viselkedni...
