Pepe Reina babonái: tankolás, parkolás, öltözés, wc-zés - és ez csak a töredéke

Pepe Reina a napokban jelentette meg önéletírását, amelyben sok egyéb érdekfeszítő dolog mellett azt is leírja, hogy milyen babonákkal készül a meccsre. Hosszú beszámoló következik a Mirror Footballon megjelent részletekből.

A mérkőzés előtti este

Otthon maradok, és mindent úgy csinálok, ahogy mindig is szoktam a hazai mérkőzések előtt. Attól félek, ha csak egy kicsit is változtatok valamin, akkor az az eredményesség rovására fog menni. És, ha valami egyszer bevált, azon hiba lenne változtatni. Szóval lefekvés előtt megeszek néhány sajtos, sonkás szendvicset és megiszok rá egy pohár vörösbort, ami segít, hogy jól aludjak."

A mérkőzés napján

„Felkelek, letusolok, felöltözök, majd kimegyek a kocsihoz, hogy elinduljak tankolni – amire egyébként semmi szükség nem lenne. Hat órával az anfieldi kezdőrúgás előtt, és még azelőtt, hogy a meccsre kezdenék gondolni, elmegyek tankolni.

Szóval, beülök a kocsiba, ráadom a gyújtást, és látom, hogy szinte teljesen teli van a tank. De azért nekem tankolnom kell, így elindulok ugyanahhoz a kúthoz, ahová minden hazai meccs előtt megyek. Egy kis benzinkút szinte pontosan félúton az otthonom és a stadion között.

Megérkezek, kinyitom a tanksapkát, és elkezdek tankolni. Legfeljebb 20 másodpercig töltöm az üzemanyagot. Miután végeztem, bemegyek fizetni. A pénztáros kicsit furcsán néz rám.

De nincs harag, mert nem tudhatja, hogy miért csinálom ezt minden hazai meccs előtt. Bekanyarodok eléjük, kivárom a sorom, kb. 5 percet a többi autós mögött, aztán mindössze 8 fontért tankolok, hiszen már előtte is majdnem teli volt a tankom.

Ez csak egyike a számtalan rituálénak, amit végig kell csinálnom, hogy biztos legyek benne, a megfelelő lelki állapotban vágok neki a Liverpool következő mérkőzésének. A siker iránti elkötelezettségem tett ennyire babonássá.

Ha a valamit csináltam az egyik meccs előtt, és utána nyertünk, azt legközelebb is meg kell tennem, hogy újra győzzünk.

Amikor megérkezek az Anfieldre, mindig ugyanoda parkolok: a 39-es helyre. Próbáltam korábban a 41-est és a 42-est is, de csak akkor nem kaptunk gólt, amikor a 39-esre álltam."

Ha délután 3-kor kezdődik a meccs, a játékosoknak 11.15 órakor kell megérkezniük a stadionhoz, ahonnan busszal mennek a melwoodi edzőközpontba.

„Miután megérkeztünk, elfogyasztom a meccsnapi ebédemet, a tésztát és a halat. Utána újra letusolok, hogy a legjobb formámban legyek, mire a menedzserünk megtartja az utolsó eligazítást."

A stadionban

„Mindig ugyanolyan sorrendben vetem le a ruháimat: kabát, ing, trikó, cipők, nadrág, zoknik. Után felfekszek a masszázs ágyra, hogy Rob, a fizikoterapeutánk tudjon rajtam dolgozni. Fekszem az ágyon, olvasom a meccsnapi kiadványunkat. Aztán felkelek és felveszem a meccsszerelésemet. Mindig ugyanott ülök, a fal mellett Jamie Carragher mellett.

A mérkőzés előtti utolsó egy órában három-négy alkalommal megyek el wc-re, annyira ideges vagyok. Eztán kicsivel korábban, mint a többiek kimegyek, hogy elkezdjem a bemelegítést."

A kezdőrúgás előtt

„Amikor elindulunk a kezdés előtt a pályára, meggyőződök róla, hogy én vagyok az utolsó. Amikor megyünk a folyosón, mindkét kezemmel megérintem a „This is Anfield" emblémát.

Az oldalvonalat kétszer kell átlépnem a jobb lábammal: azaz rálépek a pályára, aztán vissza, aztán megint rálépek a gyepre. Ez segít, hogy megnyugodjak a kezdés előtt.

Elindulok a kapum felé, és mielőtt odaérek, összeütöm az öklöm a négy védőnkkel. Kivéve Carraghert, aki nem szereti ezt, így vele inkább pacsizni szoktunk. Utána megtapsolom a Kop szurkolóit, hogy így fejezzem ki hálámat a támogatásukért.

Beállok a kapuba, és előbb a jobb kapufát rugdosom meg a stoplijaimmal, majd balt, közte pedig megérintem a felső lécet. Aztán visszamegyek a kapu közepébe.

Utána teszek hat lépést az öt és felesig, aztán újabb hatot a 11-es pontig, majd újabb hatot a 16-os vonaláig. Aztán ugyanígy vissza.

Aztán még egy kicsit nyújtok, egy kis helyben futás magas térdemeléssel, ugrálás, egy sprint jobbra, megint ugrálás, egy sprint balra. Aztán még kiintek a feleségemnek a lelátóra... és ezzel készen is állok a meccsre.

Aki ilyenkor lát, mind azt hiszi, hogy bolond vagyok, de akkor is működik a dolog."