Újabb földkörüli utat tervez Rakonczay Gábor és felsége, Viktória annak ellenére, hogy egy szerencsétlen baleset következtében januárban feladni kényszerültek embert próbáló útjukat, amikor egy hatalmas viharban megrongálódott a vitorlásuk az Atlanti-óceánon.
A Rakonczay házaspár szeptember 9-én vágott neki a Föld megkerülésének a legnagyobb civil természetvédelmi szervezettel, a WWF-fel való együttműködés nyomán WWF Panda névre keresztelt Formosa típusú vitorlással.
A házaspár kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatón részletesen beszámolt a fél év alatt megtett 13 ezer kilométer során tapasztaltakról, élményeikről, illetve arról az esetről, amelynek következtében januárban befejezni kényszerültek útjukat.
„A 40-es déli szélességi fokig minden rendben volt, akkor azonban egy olyan viharba kerültünk, amelyről már az első pillanatokban sejtettük, hogy döntően befolyásolhatja az utat – idézte fel a történteket Rakonczay Gábor. – Tudni kell, hogy ez a térség a Föld egyik legveszélyesebbje, mivel egész évben erős viharok tombolnak, hatalmas hullámok keletkeznek itt, ez az Atlanti-óceán legnehezebben hajózható területe.”
Mint elmondták, hajnalban már 10-12 méteres hullámokkal kellett szembenézniük, az első komolyabb probléma pedig a reggeli órákban következett be, akkor ugyanis a hajójuk az oldalára fordult, majd visszaállt, de a történtek miatt kénytelenek voltak lebontani a teljes vitorlázatot.
„Innentől kezdve 10 csomóval, azaz körülbelül 20 kilométer per órás sebességgel haladtunk vitorla nélkül, a hajónk azonban maximum 7 csomós sebességre volt kalibrálva – mesélte Rakonczay Viktória. – Valamivel később a hajó faránál egy 15-16 méteres hullám tört ki, ez megemelte a vitorlást, amely orra bukott és átfordult. Ekkor a férjem irányította a hajót, én a kabinban tartózkodtam.”
A balesetet követően észlelték, hogy erősen megrongálódott a hajó héjszerkezete a merevkötél bekötési pontjainál, így egyetlen céljuk maradt: minél előbb szárazföldre jutni, bár ez nem bizonyult könnyű feladatnak, ugyanis a dél-afrikai és dél-amerikai parttól egyaránt több ezer kilométeres távolságban hánykolódtak a vízen.
„Egy hajós számára az a legrosszabb, ha nem bízik a hajójában, a nyílt óceánon ugyanis ez az egyetlen eszköz, ami a túlélést biztosítja – magyarázta Rakonczay Gábor. Biztonsági vitorlázással 16 nap alatt sikerült elérnünk a szárazföldet, ahol kicsit higgadtabban értékeltük a helyzetet és úgy döntöttünk, hogy befejezzük az utat.”
A pár hozzátette, nem élték meg kudarcként, hogy nem sikerült körbehajózniuk a Földet, legfontosabb számukra az, hogy mindketten túlélték a balesetet és épségben partot értek.
„Az új vitorlás építését ebben az évben szeretnénk elkezdeni, ebben egy hajóépítéssel foglalkozó cég segít majd nekünk – mondta az MTI-nek Rakonczay Gábor. – Az előző hajó sebessége nem volt elég ahhoz, hogy egy ilyen vihar érkezésére megfelelő gyorsasággal reagálhassunk. Ez nem azt jelenti, hogy az új vitorlással képesek leszünk elkerülni a vihart, de azt meg tudjuk majd tenni, hogy a lehető legtávolabb menjünk a gócponttól. Az új hajó nagyobb, gyorsabb és jóval tengerállóbb lesz, számításaink szerint hasonló esetben rövid idő alatt akár 100 kilométerrel is arrébb tudunk vitorlázni a vihar elől.”
Hozzátette, azt még nem tudják pontosan, hogy mikor kezdhetik meg az újabb földkerülő utat, a szezon minden évben ősszel, télen kezdődik, ezért leghamarabb a jövő évben indulhatnának el. A következő útra meteorológiai szempontból is jobban felkészülnek majd, az új hajóban az időjárás-előrejelző rendszer is modernebb lesz, mint az előzőben volt.
A házaspár kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatón részletesen beszámolt a fél év alatt megtett 13 ezer kilométer során tapasztaltakról, élményeikről, illetve arról az esetről, amelynek következtében januárban befejezni kényszerültek útjukat.
„A 40-es déli szélességi fokig minden rendben volt, akkor azonban egy olyan viharba kerültünk, amelyről már az első pillanatokban sejtettük, hogy döntően befolyásolhatja az utat – idézte fel a történteket Rakonczay Gábor. – Tudni kell, hogy ez a térség a Föld egyik legveszélyesebbje, mivel egész évben erős viharok tombolnak, hatalmas hullámok keletkeznek itt, ez az Atlanti-óceán legnehezebben hajózható területe.”
Mint elmondták, hajnalban már 10-12 méteres hullámokkal kellett szembenézniük, az első komolyabb probléma pedig a reggeli órákban következett be, akkor ugyanis a hajójuk az oldalára fordult, majd visszaállt, de a történtek miatt kénytelenek voltak lebontani a teljes vitorlázatot.
„Innentől kezdve 10 csomóval, azaz körülbelül 20 kilométer per órás sebességgel haladtunk vitorla nélkül, a hajónk azonban maximum 7 csomós sebességre volt kalibrálva – mesélte Rakonczay Viktória. – Valamivel később a hajó faránál egy 15-16 méteres hullám tört ki, ez megemelte a vitorlást, amely orra bukott és átfordult. Ekkor a férjem irányította a hajót, én a kabinban tartózkodtam.”
A balesetet követően észlelték, hogy erősen megrongálódott a hajó héjszerkezete a merevkötél bekötési pontjainál, így egyetlen céljuk maradt: minél előbb szárazföldre jutni, bár ez nem bizonyult könnyű feladatnak, ugyanis a dél-afrikai és dél-amerikai parttól egyaránt több ezer kilométeres távolságban hánykolódtak a vízen.
„Egy hajós számára az a legrosszabb, ha nem bízik a hajójában, a nyílt óceánon ugyanis ez az egyetlen eszköz, ami a túlélést biztosítja – magyarázta Rakonczay Gábor. Biztonsági vitorlázással 16 nap alatt sikerült elérnünk a szárazföldet, ahol kicsit higgadtabban értékeltük a helyzetet és úgy döntöttünk, hogy befejezzük az utat.”
A pár hozzátette, nem élték meg kudarcként, hogy nem sikerült körbehajózniuk a Földet, legfontosabb számukra az, hogy mindketten túlélték a balesetet és épségben partot értek.
„Az új vitorlás építését ebben az évben szeretnénk elkezdeni, ebben egy hajóépítéssel foglalkozó cég segít majd nekünk – mondta az MTI-nek Rakonczay Gábor. – Az előző hajó sebessége nem volt elég ahhoz, hogy egy ilyen vihar érkezésére megfelelő gyorsasággal reagálhassunk. Ez nem azt jelenti, hogy az új vitorlással képesek leszünk elkerülni a vihart, de azt meg tudjuk majd tenni, hogy a lehető legtávolabb menjünk a gócponttól. Az új hajó nagyobb, gyorsabb és jóval tengerállóbb lesz, számításaink szerint hasonló esetben rövid idő alatt akár 100 kilométerrel is arrébb tudunk vitorlázni a vihar elől.”
Hozzátette, azt még nem tudják pontosan, hogy mikor kezdhetik meg az újabb földkerülő utat, a szezon minden évben ősszel, télen kezdődik, ezért leghamarabb a jövő évben indulhatnának el. A következő útra meteorológiai szempontból is jobban felkészülnek majd, az új hajóban az időjárás-előrejelző rendszer is modernebb lesz, mint az előzőben volt.
A házaspár kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatón részletesen beszámolt a fél év alatt megtett 13 ezer kilométer során tapasztaltakról, élményeikről, illetve arról az esetről, amelynek következtében januárban befejezni kényszerültek útjukat.
„A 40-es déli szélességi fokig minden rendben volt, akkor azonban egy olyan viharba kerültünk, amelyről már az első pillanatokban sejtettük, hogy döntően befolyásolhatja az utat – idézte fel a történteket Rakonczay Gábor. – Tudni kell, hogy ez a térség a Föld egyik legveszélyesebbje, mivel egész évben erős viharok tombolnak, hatalmas hullámok keletkeznek itt, ez az Atlanti-óceán legnehezebben hajózható területe.”
Mint elmondták, hajnalban már 10-12 méteres hullámokkal kellett szembenézniük, az első komolyabb probléma pedig a reggeli órákban következett be, akkor ugyanis a hajójuk az oldalára fordult, majd visszaállt, de a történtek miatt kénytelenek voltak lebontani a teljes vitorlázatot.
„Innentől kezdve 10 csomóval, azaz körülbelül 20 kilométer per órás sebességgel haladtunk vitorla nélkül, a hajónk azonban maximum 7 csomós sebességre volt kalibrálva – mesélte Rakonczay Viktória. – Valamivel később a hajó faránál egy 15-16 méteres hullám tört ki, ez megemelte a vitorlást, amely orra bukott és átfordult. Ekkor a férjem irányította a hajót, én a kabinban tartózkodtam.”
A balesetet követően észlelték, hogy erősen megrongálódott a hajó héjszerkezete a merevkötél bekötési pontjainál, így egyetlen céljuk maradt: minél előbb szárazföldre jutni, bár ez nem bizonyult könnyű feladatnak, ugyanis a dél-afrikai és dél-amerikai parttól egyaránt több ezer kilométeres távolságban hánykolódtak a vízen.
„Egy hajós számára az a legrosszabb, ha nem bízik a hajójában, a nyílt óceánon ugyanis ez az egyetlen eszköz, ami a túlélést biztosítja – magyarázta Rakonczay Gábor. Biztonsági vitorlázással 16 nap alatt sikerült elérnünk a szárazföldet, ahol kicsit higgadtabban értékeltük a helyzetet és úgy döntöttünk, hogy befejezzük az utat.”
A pár hozzátette, nem élték meg kudarcként, hogy nem sikerült körbehajózniuk a Földet, legfontosabb számukra az, hogy mindketten túlélték a balesetet és épségben partot értek.
„Az új vitorlás építését ebben az évben szeretnénk elkezdeni, ebben egy hajóépítéssel foglalkozó cég segít majd nekünk – mondta az MTI-nek Rakonczay Gábor. – Az előző hajó sebessége nem volt elég ahhoz, hogy egy ilyen vihar érkezésére megfelelő gyorsasággal reagálhassunk. Ez nem azt jelenti, hogy az új vitorlással képesek leszünk elkerülni a vihart, de azt meg tudjuk majd tenni, hogy a lehető legtávolabb menjünk a gócponttól. Az új hajó nagyobb, gyorsabb és jóval tengerállóbb lesz, számításaink szerint hasonló esetben rövid idő alatt akár 100 kilométerrel is arrébb tudunk vitorlázni a vihar elől.”
Hozzátette, azt még nem tudják pontosan, hogy mikor kezdhetik meg az újabb földkerülő utat, a szezon minden évben ősszel, télen kezdődik, ezért leghamarabb a jövő évben indulhatnának el. A következő útra meteorológiai szempontból is jobban felkészülnek majd, az új hajóban az időjárás-előrejelző rendszer is modernebb lesz, mint az előzőben volt.
A házaspár kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatón részletesen beszámolt a fél év alatt megtett 13 ezer kilométer során tapasztaltakról, élményeikről, illetve arról az esetről, amelynek következtében januárban befejezni kényszerültek útjukat.
„A 40-es déli szélességi fokig minden rendben volt, akkor azonban egy olyan viharba kerültünk, amelyről már az első pillanatokban sejtettük, hogy döntően befolyásolhatja az utat – idézte fel a történteket Rakonczay Gábor. – Tudni kell, hogy ez a térség a Föld egyik legveszélyesebbje, mivel egész évben erős viharok tombolnak, hatalmas hullámok keletkeznek itt, ez az Atlanti-óceán legnehezebben hajózható területe.”
Mint elmondták, hajnalban már 10-12 méteres hullámokkal kellett szembenézniük, az első komolyabb probléma pedig a reggeli órákban következett be, akkor ugyanis a hajójuk az oldalára fordult, majd visszaállt, de a történtek miatt kénytelenek voltak lebontani a teljes vitorlázatot.
„Innentől kezdve 10 csomóval, azaz körülbelül 20 kilométer per órás sebességgel haladtunk vitorla nélkül, a hajónk azonban maximum 7 csomós sebességre volt kalibrálva – mesélte Rakonczay Viktória. – Valamivel később a hajó faránál egy 15-16 méteres hullám tört ki, ez megemelte a vitorlást, amely orra bukott és átfordult. Ekkor a férjem irányította a hajót, én a kabinban tartózkodtam.”
A balesetet követően észlelték, hogy erősen megrongálódott a hajó héjszerkezete a merevkötél bekötési pontjainál, így egyetlen céljuk maradt: minél előbb szárazföldre jutni, bár ez nem bizonyult könnyű feladatnak, ugyanis a dél-afrikai és dél-amerikai parttól egyaránt több ezer kilométeres távolságban hánykolódtak a vízen.
„Egy hajós számára az a legrosszabb, ha nem bízik a hajójában, a nyílt óceánon ugyanis ez az egyetlen eszköz, ami a túlélést biztosítja – magyarázta Rakonczay Gábor. Biztonsági vitorlázással 16 nap alatt sikerült elérnünk a szárazföldet, ahol kicsit higgadtabban értékeltük a helyzetet és úgy döntöttünk, hogy befejezzük az utat.”
A pár hozzátette, nem élték meg kudarcként, hogy nem sikerült körbehajózniuk a Földet, legfontosabb számukra az, hogy mindketten túlélték a balesetet és épségben partot értek.
„Az új vitorlás építését ebben az évben szeretnénk elkezdeni, ebben egy hajóépítéssel foglalkozó cég segít majd nekünk – mondta az MTI-nek Rakonczay Gábor. – Az előző hajó sebessége nem volt elég ahhoz, hogy egy ilyen vihar érkezésére megfelelő gyorsasággal reagálhassunk. Ez nem azt jelenti, hogy az új vitorlással képesek leszünk elkerülni a vihart, de azt meg tudjuk majd tenni, hogy a lehető legtávolabb menjünk a gócponttól. Az új hajó nagyobb, gyorsabb és jóval tengerállóbb lesz, számításaink szerint hasonló esetben rövid idő alatt akár 100 kilométerrel is arrébb tudunk vitorlázni a vihar elől.”
Hozzátette, azt még nem tudják pontosan, hogy mikor kezdhetik meg az újabb földkerülő utat, a szezon minden évben ősszel, télen kezdődik, ezért leghamarabb a jövő évben indulhatnának el. A következő útra meteorológiai szempontból is jobban felkészülnek majd, az új hajóban az időjárás-előrejelző rendszer is modernebb lesz, mint az előzőben volt.
Forrás: MTI
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik