Egy labdarúgócsapat összeállításának receptje évszázadok óta ugyanúgy kezdődik, azaz: végy egy jó kapust! – de a sportág tudományos alapú statisztikai feldolgozásának köszönhetően ma már ennél sokkal pontosabb tanácsokat is szem előtt tarthatnak a klubtulajdonosok, menedzserek és edzők a csapatépítésnél. Ami a száraz tényeket illeti: Európában 24.5 játékosból áll egy labdarúgógárda, amelyben átlagosan 1.1 brazil futballista kergeti a labdát...
 |
| Az Arsenalnál van magas, fiatal (Nicklas Bendner (balra), 23 éves, 194 centi), simán fiatal (sokan, de például Theo Walcott egy hete lett 22 éves) és brazil is (persze hogy Denílson is csak 23 éves) (Fotó: Action Images) |
A hivatásos labdarúgók megfigyelésével foglalkozó intézet, a PFPO (Professional Football Players Observatory) 36 országban 534 klub és 13 108 játékos feltérképezése és kikérdezése után állapította meg, hogyan is néz ki statisztikailag egy átlagos futballcsapat az öreg kontinensen. A PFPO a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséggel (FIFA) együttműködve 2005 óta végez hasonló kutatásokat, és az összegyűjtött adatok feldolgozása alapján több, világosan kirajzolódó tendenciára is rámutat. A legutóbbi tanulmány egyik egyértelmű tanulsága például, hogy az európai együttesek egyre öregszenek, és egyben nőnek is. A 2008-as kimutatáshoz viszonyítva ugyanis átlagban 0.34 évvel emelkedett a futballisták életkora, egyúttal pedig 0.28 centiméterrel magasabbak lettek. De öreg ember nem vén ember: a legöregebb csapatnak a Bajnokok Ligája-címvédő olasz Internazionale számít 29.61 éves átlaggal!
Egy másik irányzat a sportágon belül az idegenlégiósok számának négy éve tartó folyamatos emelkedése – különösen az öt legnagyobb bajnokságot tekintve –, ugyanakkor a 33.6 százalékos csapatonkénti átlag még elmarad a 2008-as 35 százalékostól. A leggazdagabb kluboknál egyértelmű az irányzat: egyre inkább a külföldiekre alapozni, miközben ennek eredményeként egyre kisebb szerepet kapnak a saját nevelésű játékosok. Az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol bajnokság átlaga már 42.6 százalékot tesz ki a külföldi játékosokat tekintve.
Az idegenlégiósok alkalmazása terén az angolok járnak az élen, a Premier League-ben 59.2 százalék az arányuk. A külföldiek aránya Németországban is – most első alkalommal – meghaladta az 50 százalékot (50.2) csapatonként. Ha az öt legnagyobb klubot vesszük górcső alá mindegyik ligában, akkor 54.8 százalékos átlag jön ki.
A légiósokkal összefüggésben szintén Anglia jeleskedik a válogatott játékosok megszerzésében: a szigetország klubjaiban átlagosan 61.1 százalék a válogatottak aránya. Ezzel magasan megelőzik a második Németországot (49.6 százalék), míg a lista végén Írország található mindössze 2 százalékkal.
Széllel szemben is érdemes
A légiósok előretörésével párhuzamosan egyre csökken a saját nevelésű játékosok aránya a nagy klubok első keretében. A legmagasabb Franciaországban, de itt is mindössze 30 százalék – a 2007/08-as idényben ez az arány még 35.3 százalék volt. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ahol a csapatoknál csupán 12.8 százalék az egyesület által felnevelt és kiképzett focista.
Az közismert tény, hogy a futball egyik hazájának tartott Brazíliából egyfolytában özönlenek az új és új tehetségek: a felmérés szerint több mint ötszázan, egészen pontosan 577-en szerepelnek az európai bajnokságokban. (Kivéve Írországot, ez az egyetlen nemzet, amelynek bajnokságában nem játszik brazil labdarúgó.) Ezzel Robinho, Kaká és társaik jócskán megelőzik a légiós mustra terén második franciákat, akik közül 261-en keresik kenyerüket külföldi ligákban. A rangsor harmadik helyén újra csak dél-amerikai ország található: Argentína 233 focistája játszik az öreg kontinensen. Csaknem ennyien szerződtek Szerbiából is külföldre (213), továbbá a portugálok (124) és a nigériaiak (115) számítanak még a legfőbb focistaexportőrnek.
S ha már a brazilok, a már említett statisztika szerint legalább egy jut belőlük minden csapatra.
De nézzük pontosan, hogy milyen érdekességeket rejt még a felmérés! Az európai átlag futballcsapatban a 24.5 játékos között 5.2 a 21 éves vagy annál fiatalabb játékos száma. A gárdákban 8.2 az idegenlégiós – benne az 1.1 brazil – és 5.7 a saját nevelésű focista. A külföldiek számával csaknem megegyező (8.1) a magasnak számító, azaz a 185 centiméternél nagyobbra nőtt labdarúgó.
A nagy jövés-menést mutatja, hogy a tavalyi összeállítás alkalmával átlagosan 9.3 volt az abban az évben szerződtetettek száma.
Mark Twain híres kijelentése szerint a hazugságnak három fajtája létezik, és a harmadik a statisztika. A valóság – úgy látszik – a neves amerikai írót igazolja, mert napjaink – és talán minden idők – egyik legeredményesebb és legszebben is futballozó csapata, nevezetesen a Barcelona szöges ellentétben áll a sportágban uralkodó tendenciákkal. Amíg a játékosok magassága egyre nő, addig a katalán csapatban az átlagmagasság 177 centiméter, márpedig ezzel a legalacsonyabb az összes európai együttes között. Tavaly az argentin Lionel Messi érdemelte ki az Aranylabdát két spanyol csapattársa, Andrés Iniesta és Xavi (hivatalosan Xavier Hernandez Creus) előtt, márpedig egyikük sem nagyobb 170 centiméternél! Ráadásul a Barcelonánál a játékosok fele saját nevelésű – ide sorolható Messi is, aki 13 évesen került Barcelonába –, és ők alkotják a csapat gerincét. Ami pedig a Barcelona statisztikáját illeti: az elmúlt öt idényben két Bajnokok Ligája-diadal és három bajnoki cím.
Hiába, a tények magukért beszélnek...
Egy másik irányzat a sportágon belül az idegenlégiósok számának négy éve tartó folyamatos emelkedése – különösen az öt legnagyobb bajnokságot tekintve –, ugyanakkor a 33.6 százalékos csapatonkénti átlag még elmarad a 2008-as 35 százalékostól. A leggazdagabb kluboknál egyértelmű az irányzat: egyre inkább a külföldiekre alapozni, miközben ennek eredményeként egyre kisebb szerepet kapnak a saját nevelésű játékosok. Az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol bajnokság átlaga már 42.6 százalékot tesz ki a külföldi játékosokat tekintve.
Az idegenlégiósok alkalmazása terén az angolok járnak az élen, a Premier League-ben 59.2 százalék az arányuk. A külföldiek aránya Németországban is – most első alkalommal – meghaladta az 50 százalékot (50.2) csapatonként. Ha az öt legnagyobb klubot vesszük górcső alá mindegyik ligában, akkor 54.8 százalékos átlag jön ki.
A légiósokkal összefüggésben szintén Anglia jeleskedik a válogatott játékosok megszerzésében: a szigetország klubjaiban átlagosan 61.1 százalék a válogatottak aránya. Ezzel magasan megelőzik a második Németországot (49.6 százalék), míg a lista végén Írország található mindössze 2 százalékkal.
Széllel szemben is érdemes
A légiósok előretörésével párhuzamosan egyre csökken a saját nevelésű játékosok aránya a nagy klubok első keretében. A legmagasabb Franciaországban, de itt is mindössze 30 százalék – a 2007/08-as idényben ez az arány még 35.3 százalék volt. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ahol a csapatoknál csupán 12.8 százalék az egyesület által felnevelt és kiképzett focista.
Az közismert tény, hogy a futball egyik hazájának tartott Brazíliából egyfolytában özönlenek az új és új tehetségek: a felmérés szerint több mint ötszázan, egészen pontosan 577-en szerepelnek az európai bajnokságokban. (Kivéve Írországot, ez az egyetlen nemzet, amelynek bajnokságában nem játszik brazil labdarúgó.) Ezzel Robinho, Kaká és társaik jócskán megelőzik a légiós mustra terén második franciákat, akik közül 261-en keresik kenyerüket külföldi ligákban. A rangsor harmadik helyén újra csak dél-amerikai ország található: Argentína 233 focistája játszik az öreg kontinensen. Csaknem ennyien szerződtek Szerbiából is külföldre (213), továbbá a portugálok (124) és a nigériaiak (115) számítanak még a legfőbb focistaexportőrnek.
S ha már a brazilok, a már említett statisztika szerint legalább egy jut belőlük minden csapatra.
De nézzük pontosan, hogy milyen érdekességeket rejt még a felmérés! Az európai átlag futballcsapatban a 24.5 játékos között 5.2 a 21 éves vagy annál fiatalabb játékos száma. A gárdákban 8.2 az idegenlégiós – benne az 1.1 brazil – és 5.7 a saját nevelésű focista. A külföldiek számával csaknem megegyező (8.1) a magasnak számító, azaz a 185 centiméternél nagyobbra nőtt labdarúgó.
A nagy jövés-menést mutatja, hogy a tavalyi összeállítás alkalmával átlagosan 9.3 volt az abban az évben szerződtetettek száma.
Mark Twain híres kijelentése szerint a hazugságnak három fajtája létezik, és a harmadik a statisztika. A valóság – úgy látszik – a neves amerikai írót igazolja, mert napjaink – és talán minden idők – egyik legeredményesebb és legszebben is futballozó csapata, nevezetesen a Barcelona szöges ellentétben áll a sportágban uralkodó tendenciákkal. Amíg a játékosok magassága egyre nő, addig a katalán csapatban az átlagmagasság 177 centiméter, márpedig ezzel a legalacsonyabb az összes európai együttes között. Tavaly az argentin Lionel Messi érdemelte ki az Aranylabdát két spanyol csapattársa, Andrés Iniesta és Xavi (hivatalosan Xavier Hernandez Creus) előtt, márpedig egyikük sem nagyobb 170 centiméternél! Ráadásul a Barcelonánál a játékosok fele saját nevelésű – ide sorolható Messi is, aki 13 évesen került Barcelonába –, és ők alkotják a csapat gerincét. Ami pedig a Barcelona statisztikáját illeti: az elmúlt öt idényben két Bajnokok Ligája-diadal és három bajnoki cím.
Hiába, a tények magukért beszélnek...
Forrás: MTI
Legfrissebb hírek
