Kikapott a Recco!

Akár a Fiume feliratot is kitehették volna Rijeka határába. A fináléban összesen hét magyar tevékenykedett, kettő Primorac Kotor-, négy Pro Recco-sapkában, egy meg LEN-pólóban. És mind főszereplő lett a maga módján.

Ugyan tény, hogy Vjekoszlav Paszkovics vitte be az első találatot, de aztán Kásás Tamás egyenlített, és elkezdhettük kipipálni a magyar gószerzőket. A végére egyedül Madaras Norbert maradt eredménytelen, holott ő próbálkozott a legtöbbször. Ráadásul fontos is akadt a magyar gólok között, nem is egy. Märcz jobb felső sarkosa például életet lehelt a meccsbe, amely addig inkább hasonlított vízi birkózásra. Innentől kezdve azonban potyogtak a gólok, de nem úgy, ahogyan a nagyvilág elképzelte. Kiss ötméterese után ugyanis már a Kotor volt előnyben, amelyet nem csak megtartott, hanem növelt is. Kétgólos fórral fordult az utolsó negyedre, amelyet a negyedik elején megtoldott még eggyel, és a világ legjobb klubja úgy hét perccel a rendes játékidő vége előtt mínusz háromra állt a legfontosabb sorozat döntőjében! De összekapta magát, Predrag Jokics szépítésén felbuzdulva Kásás kioldott egy-egy bombát Kiss fórgólja előtt és után is, Vanja Udovicsics meg besegített akcióból, így legalább hosszabbításra mentette a meccset a Recco.

Már ebből is kiviláglott, hogy igazi fináléhangulata volt a rangadónak, a Kotor kapusa, Zdravko Radics önkívületben védett, minden egyes hárítás után beszélt, mutogatott, öklöt rázott, centerben meg a szokásosnál is sanyarúbb volt az élet. Steinmetz viszont bírta a strapát, egy ízben teljesen váratlanul emberelőnybe hozta csapatát, Kissel kettő az egy ellen adogathattak Stefano Tempesti előtt, a középcsatár üvöltött a balkezes arcába, hogy „Lőjj!”, de visszaért egy bekk, és odalett a különbségnövelés újabb lehetősége – akárcsak akkor, amikor egy gólvonal mögé libegő labdát csak a gólbíró nem látott benn. A megpróbáltatásokat a Recco kispadja sem bírta, az egyik bíró, Kiszelly Gábor két hivatalos személyt is felküldött a lelátóra.

Egy szó, mint száz, jött a túlóra, amelyben egyetlen gól született. Természetesen az is magyar gyártmány volt: Steinmetz piszkált be egy kipattanót, és habár az utolsó másfél játékperc vagy tízig tartott, a Primorac véghez vitte, amire csak a Bestije nevű drukkerhada számított: Euroliga-győztes lett!