Bronzérem a vége

A Dettenheimben rendezett csapat-vb-n bronzérmet nyert a címvédő magyar férfiválogatott. A mieink mindössze egy vereséget szenvedtek a vb-n, igaz, azt a legrosszabbkor: az elődöntőben a németektől. A férfiaknál a Szerbia, a hölgyeknél pedig Németország lett a világbajnok.

Harminc gurítással a magyar–német elődöntő vége előtt a magyar küldöttség játékosait átterelték a nekik fenntartott zónába; csak a vezetők és az „igazi” nézők maradhattak, mert egyre több német szurkoló érkezett a helyszínre. Látni akarták, ahogy férficsapatuk is a döntőbe jut. „Infarktus ez innen, kívülről” – mondta a nyolcszoros világbajnok Grampsch Ágota, aki Dettenheimben élettársát, Hergéth Zoltánt és a magyar csapatot figyelte. Igaza volt, ráadásul az utolsó harmincban már csak nyolcasával dőltek a fáink, tarolásban pedig olyan állások maradtak, amelyeket szinte képtelenség volt egy gurítással leszedni. Az ellenfélnek persze minden sikerült...

Nem jutott idő a sopánkodásra, mert azonnal kezdődött a bronzmeccs a csehek ellen, akiket a csoportkörben már legyőztünk. A mieink még egyszer megrázták magukat, és győzelemmel búcsúztak a tornától, a bronzérem pedig csak mosolyt csalt az arcokra. „A németek elleni meccs bárhogy alakulhatott volna, azért fáj nagyon, mert sokáig mi vezettünk. De a bronznak is nagyon örülök” – mondta Kiss Tamás.

A szerbek az elődöntőben csapatvilágcsúcsot ütöttek (3969-es eredményükkel a románok pár nappal korábbi 3966 fáját múlták fölül), ezen belül Zavarkó Vilmos saját, néhány napja ütött 700 fás rekordját szárnyalta túl 728-cal. A magyar női válogatott korai búcsújáról csak annyit, hogy a döntős németekben és horvátokban korábbi csoportellenfeleinket tisztelhetjük.