Véget ért a 12 éves átok

A vendégek biztosra mentek. Egy nappal az elődöntős kilétéről határozó ötödik összecsapás előtt elutaztak Zalaegerszegre, hogy koncentráltan léphessenek pályára. Persze ez nem véletlen, győzni akartak, s akadt pluszmotivációjuk is, ugyanis a tolnai klub még sosem szerepelt elődöntőben. A sikerhez meg kellett volna találniuk alapszakaszbeli remek formájukat, hiszen a bajnokság azon részében 13 idegenbeli meccsükből kilencszer is nyerni tudtak saját csarnokuktól távol, amivel a legjobbak voltak a 14 csapatos mezőnyben. Csakhogy a playoff más műfaj, eddig mindkét idegenbeli fellépésüket elvesztették Zalaegerszegen, ahol legutóbb méretes zakót kaptak, s ahol szokás szerint triplaesővel kezdődött a meccs: Anthony Dill egyet, majd Kámán Tamás két hármast dobott.

Gyors tempóban játszottak a felek, sok kosár esett, s igazi rájátszásos hangulat uralkodott a csarnokban. Először Völgyi Péter kért időt, amikor a vendégek egy kissé megléptek (13–17), de a zalaiak nem tudtak közelebb kerülni, ráadásul egy rossz ítélet – Trepák Zoltánt rálökték Louis Hinnantre, mégis őt látták vétkesnek a bírók – után a hangulat is felforrósodott, és a hazai publikum megtalálta magának a szürke ruhásokat, akiknek volt néhány érthetetlen ítéletük mindkét oldalon...

Az idegessé és feszültté váló légkörben a hazaiak Michael Jones pontjaival 8–0-s rohamot abszolváltak, és a 15. percben már ők vezettek (26–25), hogy aztán két perc múlva a 6–0-val replikázó tolnaiak visszavegyék az előnyt, amely a nagyszünetig megint a vendéglátóknál volt.

Az alsó posztokon erőfölényben lévő ZTE valahányszor a centerekre, elsősorban Srdjan Helbichre hegyezte ki a figurákat, rendre előnyben volt, ám amint átvette a Dombóvár betörésekre és egy egyekre épülő stílusát, rögtön kapaszkodott a vendégcsapat. Bírói szemmel sem volt könnyű a csata, szinte valamennyi ítéletre heves reklamálás érkezett a játékosok és a kispadok felől.

A harmadik negyed végén belőtte magát Ben Adams, a vendégek nehéztüzére, s távoli kosarával újfent a DKC állt közelebb az elődöntőhöz.

A záró játékrész kiegyenlített volt, nem tudta leszakítani a másikat egyik fél sem egészen a 39. percig, amikor a Zalakerámia Trepák ketteseivel – mivel Dill kipontozódott, a palánkok alatt egyértelmű lett a zalai fölény – és Kámán, valamint Hinnant tripláival hat ponttal megugrott, és innen már nem volt visszaút a becsületesen küzdő, de végül alulmaradó Dombóvárnak.

Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye: 3–2 a Zalakerámia-ZTE KK javára