Egy ciklus véget ért

Kezdjük a végével!Kezdjük a végével!

Németország kontrollálta az egész meccset, ami nem meglepetés, hiszen jobb nálunk. Csoda, hogy egyáltalán az alsóházba került. Sajnálom, hogy egyszer sem győztünk, de mivel ez volt az első A-csoportos vébénk, nem lehetek elégedetlen emiatt. Nem tudom, mit tehettünk volna még. Tudunk az A-csoport szintjén játszani, de nem vagyunk A-csoportos or­szág. Az igazat megvallva meglepett, hogy ennyire jók voltunk. Egy góllal veszítettünk Szlovákia ellen, kettővel Fehéroroszország ellen, de a második abból is üres kapus volt. Kanada nagyon elvert minket, és Ausztria ellen is rosszak voltunk. Dániától kaptunk ötöt, de a harmadik harmadig az is szoros volt, és hatból egy igazán pocsékul sikerült mérkőzés nem rossz.

Látták hasznát a világbajnokság előtt tartott hosszabb felkészülésnek?

Kellett a hosszú felkészülés. Azért, hogy emelni tudjuk a színvonalunkat, és azért, hogy átálljunk a védekezésre.

Mennyire volt zavaró, hogy ingáznia kellett klubja és a válogatott között?

Tudtuk, hogy nehéz lesz. Nehéz is volt, de sikeres.

Csapatrészenként hogyan értékeli a világbajnokságot?

Szuper Levi megtette, amit lehetett. A védelmünk, amely állítólag a gyenge pontunk, kivételesen jól teljesített. A csatársornak pedig át kellett állítania magát. Tavaly támadnunk kellett, most pedig felkészülni arra, hogy védekezünk, mert nem is lesz nálunk a korong. Kevés góllal zártunk, de a csatárok hajlandóak voltak feláldozni magukat a csapatért.

Egyénileg kivel elégedett és kivel nem?

Jánosi Csaba Dánia és Németország ellen már elfáradt, de amúgy minden tőle telhetőt megtett – őt kiemelném, s mellette még Svasznek Bencét. Ő teljesen más játékos a Starsban és más a válogatottban. Azt mondják, lassú, nem tud korcsolyázni, mégis elvégzett minden feladatot, és alig állították ki. Akivel talán elégedetlen vagyok, az Vas János. A Dánia ellen összeszedett büntetése jellemezte egész idényét, mert kiállításáig kifejezetten jó meccse volt. Benne volt a gólban, küzdött, ütközött. Aztán leléptették.

Ocskay Gábor hiányával gyakorlatilag megszűnt az első sor, mert Palkovics is tőle függött.

Azt nem mondom, hogy megszűnt, de Palkónak nem volt egyszerű tornája. Ha Gabi itt lehetett volna, sokkal hatékonyabb az első sorunk, és Fekete Daninak nem kellett volna középen játszania, rakhattuk volna őt a bal szélre, de akár másik sorba is, mondjuk Vaszjunyin Artyom mellé, és akkor már legalább három kiegyensúlyozottan jó sorunk lett volna. De azt nem tudhatjuk, hogy a végeredmény is más lett volna-e. Gabinak nemcsak a játéka hiányzott, hanem a személyisége is.

A csapat hogyan élte meg a vébét?

Pozitív tapasztalat volt ez a torna. Azzal a céllal jöttünk, hogy minden meccsről emelt fővel távozhassunk, és ez sikerült. Szeretném, ha otthon tudná mindenki, hogy ezek a játékosok fantasztikusan képviselik a hazájukat a jégen és azon kívül is. Húsz éve edzősködöm, de soha annyi dicséretet nem kaptam még a csapatom miatt, mint most. A világ észrevette Magyarországot. Így talán könnyebb lesz edzőmeccset szervezni, vagy meghívnak minket jobb tornákra – ebben segíthetett a vébé.

Mit tud az esetleges visszavonulókról, például Kangyal Balázsról?

Bill majd eldönti maga, hogy mit szeretne. De valamilyen formában maradnia kell. Lehet, hogy ez volt az utolsó meccse játékosként, de nem szabad elpazarolnunk mindazt, amit elsajátított pályafutása során.

Lát arra sanszot, hogy jövőre visszajussunk?

Nem sokat, de igen, látok. Nehéz lesz a divízió 1-ben.

Van annyi feltörekvő fiatal, mint ahányan karrierjük végére érnek?

Nincs. A legnagyobb probléma, hogy nem tudják, miként kell keményen dolgozni. Azt hiszik, hogy igen, de nem. Nincs egyetlen olyan fiatal játékosom sem, aki annyit dolgozna, mint Kangyal. Kaptak egy kis tehetséget az Úrtól, és nem is nagyon kellett megerőltetniük magukat azért, amijük van. Viszont ők nem a C-csoportban és fedetlen csarnokban kezdik a pályafutásukat, hanem mondjuk az EBEL-ből indulnak, ami nagy előny. Összességében a magyar hokisoknak jobb sportolókká kell válniuk. Nem elég a jó botkezelés, egy szép passz, küzdeni is kell. És figyelni arra is, hogy mit esznek, mit isznak. Nem volt még olyan csapatom, amelyik annyi desszertet evett, mint a magyar. A finnek salátán élnek, rá se néznek az édességre, mi pedig azzal kezdenénk, ha lehetne.

Mikor jön Magyarországra, hogy tárgyaljon a jövőről?

Még nem tudom. Ma elutazom Münchenbe a klubomhoz, de jövök vissza a 2014-es vb-pályázatról döntő gyűlésre.

Fel is szólal?

Tervben volt, de most, hogy kiestünk, lehet, hogy már nem akarja a szövetség…

Kapott ajánlatokat máshonnan?

Válogatottaktól? Hattól. Spanyolország az egyik… Á, dehogy, nem kaptam.

Szíve szerint maradna magyar kapitány?

Ön mit gondol?

Szerintem, igen.

Igen. De előbb hallanom kell az elnökséget. Hogy ők milyen irányba szeretnének továbbindulni. Ennek a keretnek jó része huszonöt-harminc évesen kezdett el velem dolgozni, és közel voltunk az A-csoporthoz, megfelelt, hogy egyéves szerződésekkel dolgoztam. De ennek a ciklusnak most vége van. Ha megkapjuk a 2014-es vébét, addigra újjá lehet építeni ezt a válogatottat, amihez viszont többéves szerződés kell. Nekem ehhez lenne kedvem, de csak a magam nevében beszélhetek... És ki tudja, mi lesz, ha a klubom vezetősége azt mondja, mostantól nem ingázhatok a két csapat között. Ám itt voltak a vébén, látták a magyar szurkolókat, és megértették, miért ragaszkodom Magyarországhoz.