Raksányi Krisztina szeptemberben lesz 18 esztendős, ennek ellenére kulcsfigurája az Euroligában a legjobb nyolcig jutó MiZo Pécs 2010 kosárlabdacsapatának.
Nem lehet könnyű mindenütt helytállnia egy középiskolásnak, ha hét közepén el-eltűnik három napra, amikor csapatának Euroliga-kötelezettségei vannak…
Ezért vagyok magántanuló a Babits Mihály Gimnáziumban. Így azért könnyebb.
Azzal, hogy az idén már meghatározó tagja vagy az első csapat keretének, több kötelezettség is jár, többször kell edzésre menni. Van kedved esténként még tanulni is?
Ha őszinte akarok lenni, nem sok. De azt is kell csinálni.
Melyik tantárgyat szereted leginkább?
Az angolt. Szeretnék rendesen megtanulni angolul.
Összefügg ez azzal, hogy édesapád Angliában dolgozik?
Nem, már előtte is kedveltem az angol nyelvet.
Talán Amerikában szeretnél majd játszani?
Meg sem fordult a fejemben.
A kosárlabda iránti rajongás honnan jött?
Hatéves koromban vendégségben voltunk apuékkal Rátgéber László születésnapi buliján. Akkor döntöttem el, hogy kosárlabdázó leszek. Elgondoltam, milyen jó lesz, ha majd ő lesz az edzőm.
Tavaly ő volt. Tényleg olyan jó, mint amennyire kisgyerekként elképzelted?
Annyira azért nem.
És Fűzy Ákos?
Nagyon sokat tanulok tőle, de Lacinak is sokat köszönhetek. A legtöbbet azonban Zseljko Djokics foglalkozik velünk.
Könnyebb úgy beilleszkedni a felnőttcsapatba, hogy többen is egyszerre kerültetek oda az ifiből?
Sokkal könnyebb, Sarok Niki például a legjobb barátnőm. De ebbe a csapatba könnyű lenne beilleszkedni akkor is, ha csak egyedül jutottam volna fel a fiatalok közül.
Mi az erősséged, és miben kell a legtöbbet fejlődnöd?
A védekezésem alapvetően jó, bár abban is van még hová fejlődnöm, de a legtöbbet az egy-egyezésben kell tanulnom.