Jöhet a világbajnok!

Nem sokat matekoztak a ma gyar fiúk a Dél-Koreával vívandó meccs előtti videózáson, hiszen tisztán látták: csak akkor lehet esélyük az ötödik hely megszerzésére, ha nyernek. Azt is tudták: számításukat Szlovákia nagy különbségű, Svédország elleni győzelme akkor is keresztülhúzhatja, ha csupán egy-két góllal nyernek Dél-Korea ellen. (A középdöntő ötödik fordulója előtt azonos pontszámmal álló, egymás ellen még az eszéki csoportban döntetlent játszó magyarok és szlovákok között a gólkülönbség rangsorolt, amely a negyedik forduló után a szlovákoknak –12, a mieinknek –9 volt.) A csapatot – nekünk úgy tetszett – nem nagyon foglalkoztatta, pedig Zágrábba is elértek a hullámai annak az interjúnak, amelyet Puljezevics Nenad a svédek legyőzése előtt lapunknak adott. Ennek lényege, hogy a vb után nem véd tovább a válogatottban, mert a csapat – a 2007-es vb és a tavalyi Eb után – ezúttal sem szerzett érmet (őt pedig kizárólag ez motiválja). A másik ok: a vb-n nem minden társán látta a maximális akaratot, s ez neki csalódást okozott. A nyilatkozatról megoszlottak a vélemények, akadt, aki szerint van némi igaza a kapusnak, de rosszkor jelentette be visszavonulását, mások meg azt mondták, hamisan cseng Puljezevics szájából a kritika, mert a vb-n neki is egyenletesebb teljesítményt kellett volna nyújtania. Ugyanakkor senki sem vitatta, hogy a szegedi kapusnak jogos az elkeseredése a vereségek miatt, s azt is elismerték társai, valamint a vezetők, hogy az utóbbi években sokat tett a válogatottért.

Például Dél-Korea ellen is – na, de erről majd később…

„Az a legfontosabb, hogy zárt védekezésünk fegyelmezett legyen, ne engedjük átlőni őket, valamint igyekezzünk visszaérni saját kapunk elé a villámgyorsan sprintelő dél-koreaiakkal” – mondta Hajdu János a

mérkőzés előtt. Az ürességtől szinte kongó Arena Zagrebben nagyon sok lábmunkával, nyitottan védekezve és bátran, fürgén támadva kezdett Dél-Korea, s a magyaroknak sehogy sem ízlett a pörgős, roppant gyors ázsiai stílus. Fazekas Nándor védéseinek köszönhetően ugyan tartotta magát együttesünk, ám a félidő közepén rendre két-három gól volt a hátránya. Ziccerek maradtak ki, az átlövők alig próbálkoztak, a szélekre le sem jutott a labda. Védekezésben is lassan, bátortalanul játszott csapatunk, ezért 9–5-ös dél-koreai vezetésnél Hajdu János időt kért. Úgy látszott, végre kezdenek felébredni Ilyés Ferencék, akik egymást biztatva, nagy akarással eredtek 13-14 méterre kihúzódva védekező ellenfelük nyomába.

Kapkodással, elsietett lövésekkel nem lehetett vádolni a többször is egy gólra feljövő magyarokat, akik mintha takarékoskodtak volna erejükkel. Fazekas helyére Puljezevics Nenad állt, aki szintén sokszor került kiszolgáltatott helyzetbe, mert a magyar védőfalat szétzilálta a gyorsan induló s a felállt védőfallal szemben is eredményes ellenfél. Li Dzsae Vu a szünetig csapata góljainak felét dobta, a magyaroknál betliztek a belső helyeken szereplők, s csak Iváncsik Gergő jutott négy találatig (kettőt hetesből lőtt).

A talán kissé alábecsült DélKorea már 15–11-re is vezetett, s a negyven-ötven magyar szurkoló hiába kiabálta rekedtre magát. A mieink mégsem látszottak idegesnek vagy nyugtalannak, igyekeztek leindításokból faragni hátrányukból, s ebben főleg az Iváncsik testvérek jeleskedtek. A fájós kezű Nagy László góljával lett 17–17 az állás, majd a barcelonai átlövőt, a csapat vezéregyéniségét néhány percig pihentette támadásban a kapitány.

Puljezevics bravúrjai után sikeres lerohanásokat vezettek a magyarok, akik a felállt védőfallal szemben változatosan, posztjaikat cserélgetve támadtak, s kihasználták az egyre jobban fáradó ellenfél hibáit. A cserékkel hadilábon állt a délkoreai kapitány, és a hajrá 24–24-nél kezdődött, majd Iváncsik Tamás góljával fordult az állás.

Úgy látszott, beválik a magyarok kivárásos, kifárasztós taktikája, ám az ázsiaiak önfeláldozóan küzdöttek, s 27–26-ra újra vezettek. Császár Gábor büntetőből egyenlített, 40 másodperccel a vége előtt emberelőnybe került a magyar csapat, és Császár még egy büntetőt lőhetett: 28–27 a magyaroknak. Támadott Dél-Korea, de 12 másodperccel a vége előtt a koreai kapitány időt kért. Három másodperc: Gál Gyulát kiállították. A dél-koreaiak a beállóssal szerettek volna gólt dobatni – nem sikerült. Gyötrelmesen, izzadva, hullámzó színvonalú játékkal nyert Magyarország. További sorsa a szlovák–svéd csata végeredményétől függött: a szlovákoknak legalább öt góllal kellett volna nyerniük, hogy a csoportban megelőzzék a magyarokat, s a harmadik helyen végezzenek. Szerencsére nem sikerült nekik, kikaptak, így a magyar válogatott játszhat az 5. helyért, méghozzá az elődöntőről meglepetésre lemaradó német csapattal. A világbajnokkal…