Nem sokkal Roman Abramo vics 2003-as színre lépése után a Chelsea-vel kapcsolatban többen több helyen emlegették, hogy a pénz is tud gólt rúgni. Borúlátó jóslatok szerint öt és fél évvel később kiderülhet, hogy a „kékeknek” becézett egyesület nem volt más, mint egy milliárdos játékszere. Az amerikai Forbes magazin kimutatása szerint 764 millió dolláros összértékével a nyolcadik legnagyobb klubnak számító Chelsea sorsát jelentős mértékben „természetesen” a gazdasági világválság alakítja.
Az esztendő elején még a világ 15. (illetve az Egyesült Királyság második) legtehetősebb emberének tartott Abramovics vagyona néhány hónap alatt jelentősen megcsappant. Az első híradások még csak néhány milliárdos mínuszról szóltak, az óesztendő utolsó napjaiban készített kimutatások viszont már lényeges csökkenésről számoltak be. A tavasszal még 23.5 milliárd eurósra taksált Abramovics-birodalom értéke az angolszász média szerint 3.3, a Prajm-TASZSZ orosz hírügynökség szerint pedig 2.3 milliárd eurósra csökkent. A 90 százalékos devalváció hatására egyesek máris vészforgatókönyvekről vizionálnak, amit megerősített, hogy Abramovics lemondta az amerikai síparadicsomba, Aspenbe tervezett szilveszteri mulatságát, helyette inkább az ő szintjén aprópénznek számító összegért odahaza búcsúztatta a 2008-as évet.
A 15 játékosmegfigyelő őszi kirúgása jelzésértékű volt (éves szinten 156 ezer euró megtakarítása bagatell ekkora költségvetés mellett), a játékosoknak adott ingyenes ételek megvonása (erről a brit és az orosz média adott egybehangzó jelentést) már figyelmeztető, de a nadrágszíj-hadművelet alighanem csak januárban kezdődik. Szélsőséges elképzelések szerint a klub eladása sem elképzelhetetlen, ennek megfelelően több angol lap is az „Abramovics a Chelsea-től vagy a jachtjától válik meg” címmel jelentkezett, utalva arra, hogy a „kékek” mellett a Pelorus nevet viselő 200 millió fontos csodahajó is kelendő portéka.
Az egylet végleges eladása helyett sokkal valószínűbbek a költségmegtakarító, illetve bevételnövelő intézkedések. A megtakarítások terén – az egyből eltörölt karácsonyi bónusz mellett – a játékosok fizetését lehet látványosan megváltoztatni, elvégre egy 2007-es kimutatás szerint a világ 16 legjobban dotált futballistája közül öt(!) a Chelsea alkalmazottja. Bár azóta Andrij Sevcsenko (8. hely, 12.8 millió euró/év) már a Milan játékosa, John Terry (10., 12.4), Michael Ballack (13., 11.7), Frank Lampard (14., 10.8) és Didier Drogba (16., 9.8) még mindig kékbe öltözik meccsnapokon, némelyiküknek már nem az akkori szerződése van érvényben. Ennél sokkal látványosabb előrelépést lehet elkönyvelni az átigazolási piacon, elvégre több játékos is kelendő lehet (lásd keretes írásunkat), Peter Kenyon, a londoniak általános igazgatója pedig bejelentette, Luiz Felipe Scolari menedzser egy fontot sem költhet el. Később ezt a BBC internetes oldala úgy finomította, hogy a brazil szakvezető legfeljebb annyit adhat ki új játékosokra, amenynyi az eladásokból befolyik. Ez nemhogy a Roman Abramovics által a Chelsea-re „eltapsolt” több mint 600 millió fontnál kevesebb, de alighanem az egy éve ilyenkor Nicolas Anelkára, Braniszlav Ivanovicsra és Franco di Santóra kifizetett 27 milliónál is „vékonyabb” lesz.
Ha tényleg így alakul, minden bizonnyal sokkal nagyobb gondjuk is akad a szurkolóknak, mint azon töprengeni, vajon a csapat a legutóbbi négy bajnokijából miért csak egyet nyert meg.