Ján, a Fradi-drukker

A legkisebb példányszámú szlovák napilap, a Pravda (Igazság) karácsonyi számában Ján Slota bevallotta, gyerekkora óta a Ferencvárosnak szurkol, a zöld-fehérek 1992-es pozsonyi vendégjátékát a magyar drukkerek számára fenntartott lelátórészről izgulta végig. Tizenhat év elteltével elárulta, mivel nem kapott jegyet (a pénztárnál hiába lobogtatta az előzőleg az Ecseri piacon beszerzett, Szloták János névre kiállított anyakönyvi kivonatot), a szekrény mélyéről előkereste az iskolai farsangok alkalmával viselt kommandós uniformisát, és így már könnyedén bejutott a vendégszektorba. Hogy a lebukást elkerülje, ő is részt vett a számára felfoghatatlan, a neveltetéséből fakadóan tőle távol álló attakban, de csak az odahaza előre legyártott papírviperával csapkodott, jobbára a levegőbe. Miközben miniatűr mentőcsomagokat osztogatott a fradistáknak, kiszúrta, hogy még egy álrendőr bújt meg köztük: amikor zokogva levette sisakját, akkor derült ki, hogy Robert Fico az. Az este számukra úgy ért véget, hogy brutális honfitársaiktól elhatárolódva, a főkapitányság egyik sötét zugában megbújva kicserélték a nyakukban lógó Nagy-Magyarország-medáliát.

A szlovák hatóságok szerint nem igaz, hogy ők ellenszenvvel viseltettek volna a DAC–Slovan mérkőzésre érkező magyarok iránt. A szokottnál szigorúbbnak tűnő ellenőrzéseket azzal indokolták, hogy a motozás során knédlit és kofolát csempésztek a drukkerek zsebébe, hogy a meccs közben szlovák ínyencségekkel csillapíthassák éhségüket és szomjukat. Az sem felel meg a valóságnak, hogy több lobogót elvettek a látogatóktól, mi több, a „Vesszen Trianon!” zászlót maga Ján Kubis külügyminiszter feszítette ki a kerítésre.

Tudomásunkra jutott az is, hogy Gyurcsány Ferenc is a helyszínen szorított a Dunaszerdahelynek, amint azt több, az MSZP honlapján a minap közzétett fotó bizonyítja, a „Voltunk, Vagyunk, Leszünk!” transzparens mögött húzta meg magát szerényen. A „Leszünk”-et ugyan eleinte le akarta takarni, a szurkolók kérésére nem tette meg.

Mára nyilvánvalóvá vált az is, a szlovákok azzal akartak kedveskedni a magyarországi vendégeknek, hogy a kezdés előtt eljátsszák a Himnuszt, ám az általuk megkeresett Király Linda sajnálkozva elutasította a felkérést, mondván: bár jól halad a tanulással, az utolsó két sort még nem tudja.

A magyar kormány példásan gyors és határozott fellépésének köszönhetően Szlovákia már november 1-jén este elismerte, hogy a rendőri brutalitás nem volt indokolt, Robert Kalinák belügyminiszter még aznap bejelentette lemondását, és a hírek szerint ezen a 15 millió magyartól azon melegében bocsánatot kérő Ján Slota is elgondolkodott, ám arra hivatkozva, hogy ha valaki, ő igazán sokat tehet a két nép közötti barátságért, végül maradt a helyén. Jó szándékát bizonyítandó az volt az első dolga, hogy az összes Bratislavatáblát átfestette Pozsonyra.

A Pravda szilveszteri számában Robert Fico boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánt Magyarországnak.