Jön, ha az aranyért hajtanak a győriek

A találgatások elkezdődtek, sőt olyan információ is felkerült már az internetes hírportálokra, hogy megvan Egervári Sándor utódja a győri kispadon. Miként lehetséges az, hogy az állítólag az ETO vezetőségével szóban már megállapodó Dragoljub Bekvalac állítja: őt bizony senki sem kereste még Magyarországról. Ezt a félreértést Klement Tibor, a Győr ügyvezető igazgatója tisztázta.

„Azok az edzők, akik szóba jöhetnek, mint az ETO új trénere, elismert szakemberek, ők abba a kategóriába tartoznak, akiket menedzserek képviselnek a tárgyalásokon – árulta el a sportvezető. – Nem tudom megerősíteni az internetre felkerült hírt, miszerint szóban megegyeztünk volna Dragoljub Bekvalaccal: nem voltam, s nem is vagyok személyes kapcsolatban az említett edzővel. Az viszont tény: ahogy cseh, holland és horvát szakember ügyét képviselő menedzserrel is egyeztettünk, így a szerb tréner ügynökével is tárgyaltunk már.”

Bár Győrött vannak, akik vallják, hogy a kézfogás is megtörtént a felek között, amikor a Nemzeti Sport megkereste Dragoljub Bekvalacot, a szerb edző szavaiból arra lehetett következtetni: noha érdekli a győri munka, csak akkor írná alá a szerződést a zöld-fehérekkel, ha a bolgár szövetség kapitánykereső programjában nem lenne befutó.

„Szabad edző vagyok, akinek több lehetősége is van – mondta szombat délután lapunknak Dragoljub Bekvalac. – Nem kapkodok, és bevallom, számomra a bolgár szövetségi kapitányi poszt a legvonzóbb. Ráadásul a korábbi sikereim helyszínén, a Rabotnicski kispadján is sokan örömmel viszontlátnának. Karrierem legeredményesebb időszakát töltöttem ott, bajnoki aranyérmet és kupát is nyertem a csapattal.”

Az edző a nyári, macedóniai kilépését – nem hosszabbított szerződést a Rabotnicskivel – illetően sem takaródzott álságos indokokkal: a főszponzor várható távozásának híre, illetve az ezzel járó bizonytalanság nem volt ínyére, elébe ment az eseményeknek. Megérzése nem hagyta cserben, a címvédőt a mecénás mellett hét meghatározó futballista is elhagyta a nyáron.

Az őszinte, pózoktól mentes tréner szakmai megítélése már felettébb problémás – nyilatkozták egyhangúan a Nemzeti Sportnak szerb sportújságírók. A Partizan és a Crvena zvezda kispadjára nem ülhetett még le, márpedig az ő esetében is fokmérőként szolgálna bármelyik belgrádi topklub dirigálása. Nehéz eldönteni, balszerencse vagy áldás-e a hiány, mindenesetre az 56 esztendős szakember mázlistának vallhatja magát azokhoz a százakhoz képest, akik elvileg szintén konyítanak valamit az edzői mesterséghez, ám rátermettségüket esélyük sincs magas szinten bizonyítani. Dragoljub Bekvalacnak ez megadatott, ráadásul időről időre az utánpótlásképzéséről híres Vojvodina került a keze alá. Élt a tálcán kínált lehetőséggel, s az anyagilag biztos lábakon álló, az aranyhajszolást legfeljebb hírből ismerő klub kincseit a felszínre hozhatta: tinédzserkorú futballistákat dobott be a mélyvízbe, így a manapság a Herthát erősítő Gojko Kacsart. A kérdés: miért lehetne Bekvalac számára ideális a Győri ETO kispadja?

„Azoknál a csapatoknál szeretek munkát vállalni, amelyeknél a játékosállomány megfelelő az eredményes ténykedéshez – válaszolta az

edző, amikor arról kérdeztük: ha Győrbe szerződik, milyen célokat tűz ki maga és a gárda elé? – Én bajnoki elsőségért és kupagyőzelemért szeretek harcban lenni a klubommal. Van reális esély erre Győrben? Egy biztos: nem zárkózom el a magyarországi szerződés elől, fanatikus vagyok, mindig hiszek az előrelépés lehetőségében. A Győrnek nem a tizenharmadik helyen kellene állnia a bajnokságban. Ezért ha úgy hozná a sors, hogy ott folytatom a pályafutásomat, gyorsan el kell indulni felfelé. Mert mint azt már említettem: engem a címek motiválnak, nekem a győzelmek a fontosak!”

Meggyőző szavak.

Talán érdemes lenne szerződtetni a motiváltan, s pozitívan gondolkodó délszláv edzőt – a magyar futballban ugyanis talán éppen ez a hozzáállás a legnagyobb hiánycikk...