Biztosan kifőztek valami jót!

Pálinger Kati azért nem maradt édesség nélkül, ugyanis a kapus Mikuláskor ünnepli a születésnapját, s a technikai vezető, Langauf István két hatalmas tortával érkezett a szálloda halljába.

Az edzésen is köszöntötték a társak a világklasszis kapuvédőt, s ami még tovább vidította a hangulatot: Vérten Orsolya a társaktól külön ugyan – és dr. Balogh Péter felügyelete alatt –, de már óvatosan mozgott. „Továbbra is azt mondom,

szerintem korai lenne, ha Vérten vasárnap pályára lépne. Majd a reggeli edzés után döntünk, játszhat-e” – mondta az óvatos csapatorvos.

A szombati tréningre nem a Borisz Trajkovszki Sportcsarnokban került sor, hanem a Kaléban, ahol megannyi túlfűtött hangulatú kupamecscset játszottak már klubcsapataink. Ezúttal túlfűtöttségről nem beszélhettünk, nyolc fok volt a teremben. Ez is oka lehet, hogy a csapat fele – dacára annak, hogy Bába Mihály masszőr és Mezey Csaba fizioterapeuta temérdek és szinte kifogyhatatlan mennyiségű patikaszerrel érkezett Macedóniába – meghűléssel bajlódik, s vészesen fogynak a megfázás elleni tabletták.

A Kale-csarnokba a helyi buszsofőr sem jár szívesen: először nem akarta megtalálni az odavezető utat, majd erős és gyakran ismételt „…csku materi” – az egyik szülőt becsmérlő – szókapcsolat közepette manőverezte a járművet a sárhalmokon keresztül a bejárat felé.

Láthatólag az sem nyugtatta meg, amikor Bába Mihály rászólt, hogy ne törődjön semmivel, csak menjen. A sarat a „wasser” úgyis leviszi.

Aztán csak bejutottunk. Sáron, viharon át. Most már „csupán” nyerni kell.