Rafael Nadal vasárnap este megtapasztalhatta, milyen érzés lehet a többieknek ellene játszani. A világelső futott jobbra, nyargalt balra, keményen lőtte vissza a labdákat egymás után, de hiába: a háló másik oldaláról Andy Murray mindent visszaütött, és az első adandó alkalommal támadott. A még szombaton elkezdett, eső miatt félbeszakadó elődöntőt Murray kétszettes előnyénél, de 3:2-es Nadal-vezetésnél folytatták, ám úgy tűnt, a spanyol nemhogy nem adta fel, jó esélye volt az egyenlítésre is. A harmadik szettet meg is nyerte 6:4-re, a negyedikben pedig már 3:1-re vezetett, miközben ellenfele egy játékon belül hét bréklehetőséget is eltékozolt. Ám a britet ez sem törte meg: a következő hat játékból öt az övé lett, így hatalmas meglepetésre meghiúsította az idei év harmadik Federer–Nadal Grand Slam-döntőjét.
Érdemei elismerése mellett azonban érdemes hozzátenni, hogy a spanyol nem volt épp csúcsformában, saját bevallása szerint is sokat kivett belőle az idei, parádésra sikerült idény. Murraynek a lapzártánk után kezdődő fináléban sem tűntek rossznak az esélyei, elvégre a meccs előtt két győzelem és egy vereség volt a mérlege Roger Federerrel szemben.
