Ugyan az olimpia ideje alatt többször is szomorkodtunk a remélt, ám végül sokáig elmaradó nagy sikerek miatt, hála a kajakosoknak és a vízipólósoknak, már a játékok végén is volt okunk mosolyogni. Aki pedig pénteken a Parlamentben járt, mindenképpen úgy érezhette, sikeres olimpián van túl a magyar küldöttség.
Az Országház kupolatermében ugyanis nyolcvanhét magyar sportoló, edző és orvos kapott kitüntetést. Hogy valóban sikeres volt-e a a három arany-, öt ezüst- és két bronzérmet hozó pekingi olimpia, azt döntse el mindenki maga, az viszont tény, hogy azok a sportolók, akik ott voltak pénteken a Parlamentben, megérdemelték a tapsot, és joggal vonulhattak a vakuk kereszttüzében a közjogi méltóságok elé.
Sólyom László köztársasági elnök köszöntőjében kiemelte, annál nagyobb kitüntetés nincs, mint amikor valaki ott áll a dobogón a világ előtt. „Ezért a teljesítményért a nemzet köszönete is járt, és ez a kitüntetés a nemzet nagyrabecsülését és köszönetét fejezi ki” – mondta az államfő.
A legmagasabb rangú kitüntetést Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya vette át, aki ezen a fronton is felért a csúcsra. A szakember a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát kapta, amely a legmagasabb rendű a polgári kitüntetések között. A Magyar Köztársasági Érdemrend esetében már csak egy magasabb fokozat van, a nagykereszt lánccal, ám ezt csak államfők kaphatják meg.
„Ez a negyedik állami kitüntetésem, három az olimpiai aranyak, egy pedig világbajnoki győzelem után következett. Úgy érzem, ez azt jelenti, nemcsak a lelátó, a szurkolók vannak velünk, hanem azok a vezetők is, akik vélhetően ugyanúgy a tévén keresztül néztek bennünket, és így fejezik ki a csapat iránti elismerésüket, szeretetüket” –mondta Kemény Dénes.
A kitüntetettek között voltak egyszeres, kétszeres és háromszoros olimpiai bajnokok is, a legnagyobb tapsot azonban mégsem ők kapták, erre két bronzérmes sportolók szolgált rá. Amikor Kozmann György nevét kimondták, szűnni nem akaró vastaps köszöntötte a nagyszerű sportembert, aki Kolonics György tragikus halála után nem adta fel, hanem új párral, Kiss Tamással – akit szintén tapsvihar köszöntött – szerezte meg a harmadikhelyet. Ráadásul ez a vastaps a sportolótársaktól érkezett, a kollégáktól érkező elismerés pedig mindig különösen értékes.
„Természetesen minden kitüntetésnek örül az ember, de ilyenkor elgondolkodom, hiszen igazából ez a mi olimpiánk lett volna, ha Kolonics Gyuri még ma is élne. Fantasztikusan mentek korábban az edzéseken, de ez már csak a ha kategória... Millió érzelem kavarog most bennem, hiszen egy hónap alatt kellett egy párost felkészítenem, és meg kellett mutatnunk, hogy Koló tragédiája után is meg tudjuk csinálni. Csodálatos érzés volt megélni ezt a harmadik helyet, de azt mondom, bár sohase kaptam volna kitüntetést, csak Gyuri élne” – mondta a szintén kitüntetett, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapó Ludasi Róbert, a Kozmann György, Kiss Tamás kenu páros edzője.
