Égig érő barcelonai FÁK

Az első győzelmet már a rajt előtt elkönyvelhette a NOB: 1972 óta először esett meg, hogy egy nemzet sem bojkottálta az olimpiát. Mi több, a nagy egymásra találás jegyében zajlott a viadal, a nyári játékokon 28 esztendő után újra rajthoz álló Dél-Afrika fehér futója, Elana Meyer, illetve Etiópia színes bőrű atlétája, Derartu Tulu hatalmas csatát vívott 10 000 méteren (végül Tulu nyert), majd kéz a kézben, a publikum fergeteges tapsvihara közepette tudta le a tiszteletkört. Vagy: az 1990-es újraegyesülést követően Németországot egy delegáció képviselte – legutóbb erre 1964-ben volt példa. Továbbá: miután felbomlott a Szovjetunió, Észtország, Litvánia és Lettország önálló csapattal érkezett Katalóniába, de 12 köztársaságből így is összeállt a Független Államok Közössége (FÁK). A szétesett Jugoszlávia tagállamai viszont nem közösködtek, így debütálhatott Horvátország, Szlovénia, valamint Bosznia-Hercegovina az olimpián. A jugoszláv sportolók is felvonulhattak a megnyitón, igaz, csak egyéni indulóként és az ötkarikás lobogó alatt.

Apropó, megnyitó! Megható jelenettel vette kezdetét a XXV. nyári olimpia: a lángot Antonio Rebello mozgássérült íjász – némi külső segítséggel – gyújtotta meg a hetvenméteres távolságból kilőtt égő nyilvesszőjével. Sokan már ekkor dörzsölték a szemüket, hát még akkor, amikor Egyesült Államok kosárgárdája gálázott: a többek között Michael Jordan, Magic Johnson, Larry Bird és Charles Barkley alkotta Dream Teamnek csak papíron volt ellenfele, a pályán nem. A „gyűrűk uraival” ellentétben Fu Ming-hszia elsősége mellett semmi nem szólt, legfőképp a rutin nem: a kínai hölgy, mit hölgy, kislány 13 évesen nyerte meg a műugrást.

Hozzá képest Egerszegi Krisztina már érett asszonynak számított, holott 18. születésnapját csak egy héttel a záró ceremónia után ünnepelte – négy olimpiai aranyérem tulajdonosaként! A szöuli egyhez ugyanis hármat tett hozzá Barcelonában, ha nem 100 és 200 háton (s 400 vegyesen) csapott volna célba elsőként, írhatnánk: a hátát leste a mezőny. Farkas Péter nemcsak verseny közben, azt követően is harapott, a dobogó felső fokán állva tesztelte, hogy a legjobb birkózók számára legyártott medál valóban arany-e. Épségben maradt fogazata alapján úgy tűnt, az.

„Egér” és Farkas nem maradt egyedül: a mieink összesen 11 elsőséggel zártak. Ezzel – no meg a 12 ezüst- és 7 bronzéremmel – minden idők második legjobb produkciójával dicsekedhettek (Helsinki ugyanúgy verhetetlennek tűnt, mint Egerszegi Krisztina vagy Darnyi Tamás). A pálmát – és a legtöbb érmet – a Független Államok Közössége vitte el, összesen 112 medált (abból 45 aranyat) gyűjtöttek sportolói. S Szergej Bubka ki sem vette a részét a termésből: a rúdugrás királya érvényes kísérlet nélkül utazott haza…

Legyen ez a végszó: ha Bubka nem is, a FÁK az égig ért.

Következik 1996, Atlanta