„Mintha Franciaország történelméből kihagynák Napóleont” – valahogy így értékelték annak idején a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szigorú döntését: az addigra kilencszeres olimpiai bajnok finn csodafutót, Paavo Nurmit ugyanis nem engedték rajthoz állni, pedig ő maratoni futásban szerzett aranyéremmel szerette volna lezárni pályafutását. Az indok: egy németországi versenyen túl sok pénzt fogadott el utazási költségeinek megtérítésére, amiért profeszszionális sportolónak „ítélték”, s mint ilyen, nem szerepelhetett az olimpián. Ezzel együtt elutazott Los Angelesbe, beköltözött az olimpiai faluba, és készült a versenyre, de hiába kérték többek között versenyzőtársai is, hogy engedjék futni, az – állítólag a svéd NOB-alelnök, Sigfrid Edström által fűtött – döntéshozók hajthatatlanok maradtak. Nurmi utóbb azt mondta, körülbelül öt perccel futott volna jobb időt, mint a későbbi győztes…