Volt mit leltározni.
Svájc hat éve kapta meg az Európa-bajnokság rendezési jogát – természetesen Ausztria segítségével –, azóta azon volt a szövetség, hogy a saját rendezvényre legyen jó válogatottja az országnak. Ám ez nem jött össze. Két esztendeje a vb-n sokkal jobb formát mutatott a „Nati”, mint most, akkor Franciaország előtt megnyerte a csoportját, és utána is csak tizenegyesekkel esett ki Ukrajna ellen.
Jakob Kuhn szövetségi kapitány még hosszabb ideje, 2001 óta volt hivatalban, de a Portugália elleni mérkőzés számára is az utolsó volt, akárcsak feltehetőleg néhány játékosának. Mindettől lett hát réveteg a „Suisse”-feliratú melegítőfölsőben a fűre sétálók tekintete: szerethető csapat szeretett volna szépen búcsúzni egy nagy kalandtól és a szurkolóktól.
Akik azonban nem töltötték csurig az FC Basel stadionját, részben mert a meggyőző portugál alakulatra a névsor alapján rá sem lehetett ismerni. A hűvös hangulatot Paulo Ferreira hentes megoldása izzította fel kissé, de Valon Behrami visszajött: a fentebb részletezettek miatt valami olyasmit mondhatott a doktoroknak, hogy adjatok bármit, csak visszamehessek.
Mindeközben a portugál garnitúra uralta a meccset, de a hiányzók tényleg hiányoztak, a remek középpályások, Petit, Deco, Cristiano Ronaldo például. Őket még igazán a vereség sem zavarta, a svájciak pedig elkerülték, hogy sorozatban kilencedik Eb-meccsükön se tudjanak nyerni, amivel beállították volna a Szovjetunió/FÁK/Oroszország rekordját. Ez is valami. És még az Eb is náluk van, ugye…
