Végre magyar bajnok lett

Eszébe jutott-e az elmúlt napokban bármikor is, hogy miben hasonlított eddig a pályafutása olyan NBA-legendák karrierjére, mint Patrick Ewing, Charles Barkley vagy mondjuk Carl Malone? Eszébe jutott-e az elmúlt napokban bármikor is, hogy miben hasonlított eddig a pályafutása olyan NBA-legendák karrierjére, mint Patrick Ewing, Charles Barkley vagy mondjuk Carl Malone?

Nyilván arra gondol, hogy valamennyien bajnoki aranygyűrű nélkül fejezték be egyébként káprázatos karrierjüket… Nos, csütörtök reggel úgy ébredtem, hogy megéreztem, nyerünk Körmenden. Azt nem sejtettem, nem sejthettem, hogy milyen áron, de bíztam magunkban, a csapatban. Elárulom, úgy pakoltam össze az öltözőnkben, hogy vasárnap már nem kell újra pályára lépni…

Körmendi illetőségű játékosként jelentett-e pluszmotivációt, hogy szülővárosában nyerheti meg élete első felnőttbajnoki címét?

Számomra mindig is felemelő, borzongató élmény, ha a körmendi katlanban léphetek pályára. Kissrácként magam is ott tomboltam a B-középben, s bár pályafutásom Szombathelyhez kötődik, úgy gondolom, Körmenden manapság is sokan szeretnek és tisztelnek. Amikor a Falcóhoz kerültem, megfogadtam, hogy ebből a csapatból vonulok majd vissza – a hűség, körmendi születésű sportolóként, benne van a véremben. Boldog és büszke vagyok, hogy amit majd két évtized alatt felépítettünk a Falcónál, azt most sikerült megkoronázni.

De miért éppen 2008-ban értek célba?

Ami engem illet: érettebb, higgadtabb kosaras lettem, azt hiszem, a finálé összecsapásain is látszott, hogy a kritikus szituációkban is képes voltam megőrizni hidegvéremet. Persze szerencsénk is volt, hiszen a kritikus mérkőzéseken elkerültek bennünket a sérülések. No és talán a legfontosabb: mostanra állt össze egy olyan remek keret, amely nemcsak a pályán, hanem a pályán kívül is összetart.

Van amerikai, litván, szerb és fehérorosz légiósuk is. Tulajdonképpen mi a hivatalos nyelv az öltözőben?

Jobbára angolul és persze magyarul beszélünk, de sosem okozott problémát, hogy megértsük egymást. Bár egy kis csibészségért egyikünk sem megy a szomszédba.

S most hogyan tovább?

Korábban azt mondtam, ha aranyérmes leszek, befejezem a játékot. Az elmúlt napokban is sokan kapacitáltak, hogy még legalább két évet vállaljak, s első lépésben védjük meg most kivívott elsőségünket. Hát majd meglátjuk, ezen még gondolkodom...