Amikor néhány héttel ezelőtt megműtötték Sándor Tamás térdét, valószínűtlennek tetszett, hogy a DVSC-TEVA csapatkapitánya pályára lépjen a Magyar Kupa fináléjában. Szerdán a Honvéd elleni visszavágó előtt mégis ott szerepelt a jegyzőkönyvben a Loki 9-esének a neve, s Herczeg András klubmenedzser a 90. percben pályára is küldte a debreceni szurkolók egyik legnagyobb kedvencét. Sándor Tamás néhány perccel később a magasba emelhette a trófeát.
„A meccs előtti nap délelőttjén hívott fel a klubmenedzser, megkérdezte, hogy pályára lépnék-e a visszavágón, természetesen csak a meccs végén – mondta Sándor Tamás. – Először nagyon meglepődtem, de délután mégis igent mondtam. A nyolcvanharmadik percben szólt Herczeg András, hogy álljak be. Arra kértem, még várjunk egy kicsit.”
A rendes játékidő utolsó percében lépett pályára a csapatkapitány, s Filó Tamás, a Honvéd védője kisvártatva oda is passzolta neki a labdát. Néhány másodperccel később a Loki bicegő játékmestere a sérüléséről valószínűleg mit sem sejtő Abrahammal ütközött.
„Nagyon szép gesztus volt Filó Tomitól, hogy odapasszolta nekem a labdát, természetesen azonnal vissza is adtam neki, s az Abrahammal való ütközés sem volt olyan vészes, mint amilyennek kívülről látszott –
folytatta a DVSC-TEVA csapatkapitánya. – Amikor láttam, hogy közelít, az egészséges lábamra helyeztem a testsúlyomat. Pályafutásom során négy vesztes kupadöntőn játszottam, kétszer itthon, kétszer Izraelben nem sikerült megtennünk az utolsó lépést – most végre megszakadt a rossz széria. Éles helyzetben nem léphettem volna pályára, ezért köszönet a csapatnak és a szakmai stábnak, hogy már az első találkozón eldöntötték a kupa sorsát. Ígérem, ha felépülök, a pályán hálálom meg a lehetőséget.”
Sándor Tamás a kupadöntő utáni napon kezdte el a gyógyulás újabb fázisát: a középpályás Dankó Mihály rehabilitációs edző irányítása mellett kerékpározik és úszik, a jövő héttől fokozatosan nő a terhelés.