Az utolsó esély kvótaszerzésre

Kuttor Csaba magyar idő szerint hétfő éjjel egy órakor kelt útra, hogy megragadja utolsó esélyét a pekingi kvóta kiharcolására. Weidinger Imre, egy helyi magyar úr, akinél senki sem jártasabb Kanadában a sporttörténelemben, a keddi ebéd után rá is kérdezett a legjobb magyarnál: miért nem vívta ki a kvótát eddig? Jó kérdés... A Bajáról származó ötvenhatos emigráns szurkolóként tizenegy nyári olimpián és két télin járt eddig, ha pedig nem ő megy az olimpiára, az jön el hozzá Vancouverbe – két év múlva télen. Még a főiskolai világbajnokságok diszkoszvetőeredményeit is számon tartja az ötvenes évekből, erre a felvetésre azonban nem kapott kielégítő választ. Kuttor Csaba számára talán a sors rendelte úgy, hogy a legvégére maradjon a döntés: a legutóbbi kvalifikációs futamon, Madridban a kerékpározásnál elszakadt a lánca. Észt, belga és luxemburgi ellenfele viszont olyan jól ment, hogy most már nem ők az igazi vetélytársai a kvótáért folyó harcban, mert nekik már megvan. Nagyobb nevek kerültek viszont hátrébb a ranglistán; az olasz Emilio D’Aquino az 55., ezzel még éppen beférne a pekingi mezőnybe. Az 56. ukrán Andrij Glusenko viszont éppen kipottyanna belőle, az 57. brazil Juraci Moreirával és az 58. Kuttor Csabával együtt.

„Moreirát majdnem biztos, hogy utolérem, ő a hideget nem bírja, Madridban sokkal melegebb volt, mégis majd megfagyott – mondja az Uniqa TeamMiskolc triatlonistája. – A másik kettőre viszont száz pontot kellene vernem, ehhez nekem a huszonötödik hely körül kell beérnem, nekik pedig negyven fölött. D’Aquino ellen annak alapján jobbak az esélyeim, ahogyan eddig az idén futott. Nem vagyok pesszimista alkat, de arra, hogy őt és Glusenkót is utolérjem pontszámban, kevés esélyem van, inkább arra kell törekednem, hogy a legjobb várólistás helyre odaérjek, hiszen szinte biztos, hogy visszalép majd valaki.”

A férfiakkal ellentétben a nőknél már van magyar tagja az olimpiai mezőnynek: a debreceni Szabó Zita. Edzője, Papp Zsolt sokszor átszámolta a vb előtt, hogy nem eshet ki, így távol maradt Kanadától.

Vagyis nem kell beleszaladnia a 13 fokos vízbe, amelyben az edzésen a versenyzők arca, csuklója és lábfeje kopogósra fagyott (többi testrészüket neoprén ruha fedi). Mások jól érzik magukat benne, a közeli Victoria-szigeten egészen a parthoz úsznak a vízi emlősök, hogy aki akarja, simogatással pecsételje meg emberek és delfinek barátságát. A koszosabb és forgalmasabb Angol-öbölbe viszont nem úsznak be a triatlonosok közé. Aki megéli a partraszállást, arra Vancouverben, a félszigetet alkotó Stanley Parkban 40 kilométer kerékpározás és 10 kilométer futás vár. Ideális esetben Kuttor Csaba meg sem áll Pekingig…

A vb-n a junior nők között Tóth Zsófia bronzérmet szerzett.