Az utolsó asszó

Levágott végű nyakkendők, olimpiai és világbajnok tanítványok, emlékek nagy sikerekről és persze drámákról – 78 év a vívósportban.S az utolsó asszó, amelyet nem lehetett megnyerni.

Elment a vívósport „Laci bácsija”.

Mindez tényszerűen a következőképpen hangzik: életének 95. évében vasárnap elhunyt Nedeczky László, a magyar és a nemzetközi vívósport meghatározó alakja. Versenyzőként – kardozóként – egy főiskolai csapatvilágbajnoki cím (1939) volt a legkiemelkedőbb eredménye, vezetőként ugyanakkor nagyon sokat tett a sportágért. Évtizedeken keresztül tevékenykedett nemzetközi versenybíróként, viadalok technikai igazgatóságának tagjaként, egyik megszervezője volt a BVSC vívószakosztályának (1949), amelyet több mint három évtizeden keresztül irányított.

„Laci bácsi” élete azonban jóval több, sokkal kerekebb, teljesebb volt, mint a fenti adathalmaz. Ha kellett, szigorú mesterként, szakosztályvezetőként állt a pást szélén, ha kellett, gyerekeket toborzott az általános iskolákban, vagy rangos nemzetközi versenyt szervezett, s ha éppen úgy hozta a sors, tudósított a sportújságba. És mindent, pontosabban bármit megtett szeretett sportágáért, a vívásért.

Tanítványai közé tartozott Bóbis Ildikó, Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kamuti Jenő és Kamuti László. Életműve elismeréseként a magyar és a nemzetközi vívószövetség örökös tiszteletbeli tagjává választotta.

S talán mégsem ez volt az, ami a legtöbbet jelentette számára. Sőt nem is az, hogy 1940-ben XII. Pius pápa tróntermi kihallgatáson fogadta, sem pedig a többi hivatalos elismerés. Hanem hogy a 90. születésnapján volt tanítványai „meglepetésbulit” szerveztek számára, amelyen nemcsak serleget kapott, hanem ugyanúgy, ahogyan a nagy győzelmek alkalmával, levágták a nyakkendője végét…

És bár az ekként tönkretett ruhadarabokat általában kidobta, azt az egyet megtartotta.

Mert az az este fontos volt számára – a régi időket, a nagy kalandokat, a nagy utazásokat és a feledhetetlen győzelmeket idézte… „A nehéz helyzetekben a vívás segített” – mondta. S igyekezett, hogy ne maradjon adós, a segítséget ezerszeresen meghálálta.

Nedeczky Lászlót a Magyar Vívószövetség, a BVSC és a BVSC vívószakosztálya saját halottjának tekinti.