Csank János viszi el a balhét

Mi mással nyithatnék: hogy van?Mi mással nyithatnék: hogy van?

Nyilván nem túl jól, merthogy Makón megint betliztünk… – mondta csalódottan Csank János. – Nálam legalábbis az egy pont bukta, főként úgy, hogy a meccs képe alapján győznünk kellett volna. Idővel ellenőrzöm majd, de most is biztosra veszem, hogy a három utóbbi találkozónkon a Szolnok, az Orosháza és a Makó összesen nem jutott el tizenötször a kapunk elé. A ténnyel ugyanakkor nem vitatkozom: egyik mérkőzésen sem nyertünk. Ha a szurkolói reakciókra is célzott a kérdéssel, akkor azt mondom: futballedző vagyok, Magyarországon, hozzászoktam a beszólásokhoz.

Hol a tűréshatár?

Tisztázzunk valamit! Négyből négy csapatot feljuttattam az élvonalba, most azonban előfordulhat, hogy éppen az FTC-vel nem tudom kipipálni a feladatot, szóval, szakmailag vak vagyok. Mert ez az alapállás, nem? És hogy a csapat nyilván edző nélkül is simán fölkerülne az élvonalba, ugye? Az a sanda gyanúm, hogy a valóságban egyik felvetés sem állja meg a helyét. Ezt a csapatot egyszer sem játszották le a pályáról – illetve, rendben, az eredmény szempontjából Kecskeméten igen, azt aláírom. De az a nagy igazság, hogy hétről hétre magunkat semmisítjük meg a ziccerek elrontásával. Nem mentege-