Egyenlített az Ujváros

Na, ez aztán a kiszúrás...

Miközben Nyeste játékvezető a kereskedelmi tévék által agyonsztárolt fitneszguruk legszebb pillanatait idézve, feltett kézzel korcsolyázott fel s alá az újvárosi csarnok jegén, a hazai hokisok a saját harmadukban amolyan unaloműzésként passzolgattak.

Történt mindez legalább 40 másodpercig.

Persze a derék csíkos ruhás nem legújabb hobbijának hódolt, hanem egy csíkszeredai játékost szeretett volna kiállítani. Ezt a szándékát jelezte magasba tartott karjával, de mivel már újvárosi is ült a büntetőpadon, ezért a hazaiak úgy döntöttek, makacs passzolgatással húzzák az időt, elvégre amíg a csíkiek közül valaki nem ér a koronghoz, nem állhat meg a játék.

Hogy ennek mi értelme volt, s a DAB játékosai miért nem vállalták, hogy 40 másodpercig négy a négy ellen játsszanak?

A kérdés jó s egyben magában hordozza a választ: a bajnokság első felében még magabiztos újvárosiak mostanában bizonytalanná váltak, amire rátett egy lapáttal a keddi kínos, 6–2-es zakó. Az első harmadban tehát jobb, összeszedettebb együttes képét mutatta a vendégalakulat, amelyet még az sem zavart, hogy az egy nappal korábban Galanisz Nikandrosz által letaglózott Patrik Scibranra nem számíthatott: a meccs után bevitték a kórházba, de mivel szerencsére nem volt nagy a baj, ezért a szerdai találkozó előtt már békésen iszogatott a csarnok büféjében, majd pedig felült a lelátóra, hogy végignézze a mecscset.

Amely eleinte mosolyt csalhatott az arcára, de az első szünet után szép fokozatosan fordult a játék képe. Igaz ugyan, hogy ismét az ellenfélhez került az előny, de a Matejov-csapat ászai, Peterdi Imre, Marek Klacansky és Borsos Attila mind többször kerültek ziccerbe Patrik Polc kapuja előtt. Ekkor azonban még sikerült elpuskázni az elpuskázhatatlant – leszámítva az egy Klacanskytalálatot –, a harmadik harmadban azonban a feszült hangulatú találkozón (a játékvezetők úgy szórták a kiállításokat, mintha kötelező lett volna) szép lassan átvették az irányítást. Aztán már-már úgy tűnt, hogy hosszabbítás következik, de 118 másodperccel a vége előtt megint jött Klacansky, s hanyag mozdulattal fordulásból a bal felsőbe emelte a pakkot.

Na persze, hogy nagy volt az öröm a hazai oldalon, miközben a csíkiek láthatóan összezuhantak: zsinórban megnyert kilenc bajnoki meccsük után ezúttal elbuktak, így egálról indul a vasárnapi csíkszeredai folytatás, pedig ők már gyaníthatóan örömünnepre készültek.

Na, ez az igazi kiszúrás...