Várhidí Péter Eb-részvételt ígér

FIATALÍTÁS FIATALÍTÁS

Sohasem készült edzőnek, pláne nem szövetségi kapitánynak. Mint mondja, még a gondolat ellen is tiltakozott, hiszen testközelből tapasztalhatta meg, mennyi feszültséggel, stresszel jár a trénerek élete. Harmincnégy évesen mégis édesapja szakmáját választotta. Pályaedzőség, szakvezetőség, szakmai igazgatóság és k o r osztályos szövetségi edzőség után Várhidi Péter megkapta élete lehetőségét: a máltai csúfos kudarcot követően lemondó Bozsik Péter helyett őt bízta meg az elnökség a válogatott felkészítésével a Kanada elleni barátságos meccsre. Hogy miért vállalta a felkérést?

„Amikor Kisteleki István felhívott, és megkérdezte, mit szólnék a kapitányi munkához, azonnal kijelentettem: örömmel vállalom a feladatot, de csak abban az esetben, ha fiatalokra építhetem a csapatot – emlékezett Várhidi Péter. – Mivel ezzel az elnök úr maximálisan egyetértett, megegyeztünk. Benne voltam a ritmusban, hiszen az utánpótlás-válogatottal is meccseket játszottunk. A háromnapos felkészülés is jól sikerült, így nem volt miért izgulnom. Aztán a Himnusz alatt tudatosult bennem, az ifjú játékosok, az újoncok, no meg én is velük életünk nagy lehetősége előtt állunk. Fontos, hogy győzelemmel mutatkoztunk be, meg akartam mutatni a drukkereknek a fiatalokat, és ők éltek a bizalommal. Örök élmény marad az a meccs.”

BUKTATÓK

A kezdeti sikert követő visszaesés, majd a hullámzó teljesítmény miatt hadjárat indult Várhidi Péter ellen, ám a kapitány még a görögöktől és a norvégoktól elszenvedett kiütéses vereség után is töretlenül kitartott elképzelése mellett. Bírálták, bíráltuk, ő azonban bátran szembeszállt a kritikusokkal.