Az ötvenedik
Ha valaki mondjuk tizenkét-tizenhárom esztendős korában kétszer-háromszor jól fültövön vágta volna, mondván, neked edzésen a helyed, talán még csodálatosabb ez a pályafutás. S akkor nem a West Bromwich Albionban, hanem a Liverpoolban vagy a Valenciában futballozik. De így is példakép lett belőle, mert olyan utat mutatott a fiataloknak, olyan mesés pályát járt be, elindulva a pécsi bandázástól egészen az angol bajnokságig, hogy abból bizony kalandregény is készülhetne. Gera Zoltán immár ötvenedik válogatottságát ünnepelheti szombaton.
Felsorolni is hosszú lenne, milyen csodálatos játékosokat előzött meg. Az is igaz, hogy korábban jóval kevesebb válogatott meccset rendeztek, manapság egy ciprusi torna sokat lendít a statisztikán. De ez nem kisebbíti Gera Zoltán érdemeit, Moldovában utoléri Bognár Györgyöt, aki hasonló pozíciót töltött be a csapaton belül. Mert Gera Zoltán nekünk mindig is irányító marad. Nem a szó klasszikus értelmében, ez a poszt amúgy is egyre ritkább a huszonegyedik század rohanó futballjában, amikor gyakorlatilag mindenki védekezik és támad.
Ám a magyar válogatott csapatkapitánya igenis magában hordozza a technikás, remek szervezőkészséggel megáldott és az akciók befejezésében is szerepet vállaló klasszis ismérveit. Lapunk statisztikája pontosan mutatja, mennyire fontos láncszeme a nemzeti csapatnak: eredményessége kiváló, s ebben az összehasonlításban olyan játékosokat előz meg, mint az angol David Beckham, az olasz Alessandro Del Piero, a német Michael Ballack vagy az egykori finn virtuóz, Jari Litmanen. A számoknál persze fontosabb nekünk, ahogy Gera Zoltán a labdához ér. Velünk együtt megérdemelne egy világbajnokságot.
Legfrissebb hírek
