Berki nem ideges

Fontos nap lesz a szombati Berki Krisztián életében, hiszen a világbajnokság lólengésfináléjában megszerezheti az olimpiai kvótát – feltéve, ha aranyérmet szerez. A tét tehát hatalmas, ennek megfelelően Berki is feszült. Gondoljuk mi…

Az edzőteremből kilépve fülig érő mosollyal köszön, és jókedve egy pillanatra sem hagy alább. „Semmivel sem lenne jobb, ha idegeskednék. Különben is, rendesen felkészültem, alig várom, hogy ezt be is bizonyítsam” – mondja. Tényleg felszabadultnak tűnik. Mindezt edzője, Kovács István is megerősíti: „Egész héten jól ment az edzés, Krisztián szépen megcsinálja a gyakorlatot.” Megelőzve a kérdést rögtön folytatja is: „A 6.7-es gyakorlatot mutatja be a döntőben. Tudja az egytizeddel többet érőt is, de azt versenyen még sohasem csinálta, emiatt úgy döntöttünk, nem kockáztatunk. A kínai gyakorlata 6.6 pontból indul, századok dönthetnek közöttük.”

No igen, a kínai. Hsziao Csin, a szer világbajnoka Berkit megelőzve a legmagasabb pontszámmal került be a lólengés döntőjébe. Ahol majd éppen a magyar fiút előzi meg. Ijedtségre azonban nincs ok. Mindez pusztán annyit jelent, hogy a fináléban Hsziao Csin negyedikként mutatja majd be gyakorlatát, utána közvetlenül pedig Berki következik. Hogy ez előny-e vagy hátrány – egyelőre megjósolhatatlan. „Már mondtam Pista bácsinak, hogy nem akarom látni a kínait a döntőben, és a pontszámát sem akarom tudni, csak magamra akarok figyelni – mondta Berki elszántan, de továbbra is mosolyogva. Nyoma sincs benne félelemnek, idegességnek, megilletődöttségnek. Azt mondja, attól sem tart, hogy rengetegen lesznek a csarnokban. „Úgysem rám kíváncsiak” – teszi hozzá. „Krisztián, ne mondj ilyet!” – szól rá Kovács István.

Edző és tanítványa között egyébként már-már legendás az összhang. Viccelődnek, mintha csak egy szürke hétköznapi edzés után lennének. A táskából előkerülő Nemzeti Sportra egyszerre vetik rá magukat. Az edző a gyorsabb, persze azért Berki sem hazudtolja meg magát. A belső oldalakra pillantva felfedezi fotóját. „Pista bá’, látja azt a jóképű tornászt ott a képen?” – kérdezi. Mindketten nevetnek. Közben megérkezik a busz, amely a szállodához viszi őket. A kérdésre, tud-e pihenni egyáltalán, Berki magától értetődően válaszolja: „Szerintem most fogok a legjobban aludni. A döntő előtti éjszakán.”

A busz elindul, mi pedig csak halkan mormogjuk magunk elé: aranyéremmel a nyakában, pekingi repülőjeggyel a zsebében valószínűleg még édesebb lesz majd az álom…