A bíróság előtt küzdenek

A Ferencváros – amint arról már beszámoltunk – a Legfelsőbb Bíróságon is pert nyert a Magyar Labdarúgó-szövetséggel szemben.

A magyar futballtörténelem mes sze legeredményesebb egyesülete (28 bajnoki cím, 81 dobogós helyezés, 20 kupagyőzelem) még akkor perelte be a szövetséget, amikor az 2006 nyarán, néhány nappal az élvonalbeli bajnokság rajtja előtt kizárta a klubot az első osztályból. A szövetség szerint az FTC nem felelt meg a legmagasabb osztályban szerepléshez szükséges licenc alapvető feltételeinek, az Üllői úton viszont azzal érveltek, hogy már korábban megkapták az indulási engedélyt. Csakhogy időközben az MLSZ feloszlatta azt a bizottságot, amely engedélyt adott a Fradinak, és mivel az új bizottság már kizárta a zöldeket, az Üllői úton azt gyanítják, hogy nem a jogszabályok alapján határoztak, azaz „felülről irányított” döntés született.

Tagadhatatlan tény, a Ferencváros jelentős tartozásokkal küszködött és birkózik azóta is, de felvetődik a kérdés: akkor hogyan indulhatott el egy másik, szintén profi osztályban? A milliárdos adósság kizáró ok az NB I-ben, de az NB II-ben már nem? Arról nem beszélve, hogy ha csak a valóban szabályosan működő, pénzügyileg stabil és senkinek sem tartozó klubcsapatok indulhatnának el az élvonalban, a júliusban rajtoló bajnokság nagyjából szeptemberre véget is érne.

A jogi útra terelt ügy első szakaszában, 2006 decemberében a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy jogellenesek voltak azok a döntések, amelyek az FTC-nek licencet megadó korábbi határozatot hatályon kívül helyezték. Az ítélet ellen az MLSZ felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Legfelsőbb Bíróság bírált el, és nem a szövetségnek adott igazat: július elején helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát. A döntés tudatában a Ferencváros kártérítési pert indított; a klub jogásza, dr. Petró László szerint hatalmas anyagi és erkölcsi kár érte a Fradit, így jogi úton igyekeznek elégtételt venni az őket ért sérelmek miatt.

A Ferencváros két pert indított az MLSZ ellen a Fővárosi Bíróságon. Az egyik kártérítési per: ebből a Fradi 400 millió forintot remél. Petró László elmondta, a kártérítési igény három részből áll ös sze. Az első a számszerűsíthető veszteség: ilyen többek között a T-Mobile által a kizárás miatt csökkentett szponzorációs ös szeg (a támogatás 150 millióról 50 millióra zsugodorodott). A jogász szerint a klub reklám- és marketingértéke jelentősen csökkent a Legfelsőbb Bíróság által jogszerűtlennek minősített kizárás miatt, és egyben romlott az egyesület piaci értéke és pozíciója is. A kizárás attól a lehetőségtől is megfosztotta a Fradit, hogy a bajnoki cím esetleges megszerzése után – a Bajnokok Ligájába jutva – milliárdos bevételre tegyen szert. Ez sportszakmai szempontból ugyan lehet megmosolyogtató, jogilag viszont nem. A kártérítési per második része a nem vagyoni kártérítési igény, ebbe beletartozik az is, hogy az FTC egyetlen magyar klubként addig minden élvonalbeli bajnokságban szerepelt – ezt a dicsőséget az MLSZ bizottsága elvette tőle. Kérdés, ez hány forintot ér? És ide tartozik egy, az úgynevezett általános kártérítéssel kapcsolatos igény, amelynek mértékét a bíróság dönti majd el. A kártérítési per harmadik igénycsomaga az, hogy az FTC szerint az MLSZ nem a sporttörvényeknek megfelelően osztotta szét a televíziós közvetítési jogokból befolyt díjakat. A törvény ugyanis előírja: a bevétel elosztásakor figyelembe kell venni, melyik csapat mérkőzéseit közvetítették a legtöbbször (a közvetítés ugyanis jegyeladást csökkentő tényező), melyik együttes produkálta a legjobb nézettséget – így az FTC szerint jogsértő volt az az éveken át tartó gyakorlat, hogy noha a klub mindig alkalmazkodott a tévék által kitalált meccskezdési időponthoz, a befolyt ös szeget az MLSZ (vagy a liga) egyformán osztotta szét a csapatok között.

A Fradi egy másik pert is az MLSZ nyakába akasztott. Mielőtt a Legfelsőbb Bíróság döntött volna, a szövetség alapszabálya – legalábbis a zöldek szerint – jogszerűtlenül módosult. Az MLSZ szerint a sportszervezeteknek tilos bírósághoz fordulniuk peres ügyeikkel, csakis közösen választott bíróság elé szabad járulniuk.

„De azt is csak úgy, hogy a klubok alávetési nyilatkozatot tesznek

– magyarázta Petró László. –Csakhogy az alapszabály nem rögzíti, hogy a választott bíróság eljárásának a szövetség aláveti-e magát. Ha nem teszi, a választott bíróság nem járhat el, máshova meg ugyebár tilos menni, és így a szövetség máris elérte, hogy képtelenség ellene peres eljárást kezdeményezni.”

A klubjogász szerint ez utóbbi perben akár már az ősszel lehet végleges döntés, de a szakember úgy véli: a kártérítési perben még első fokú ítélet sem várható 2007-ben.