Hetvenkét százalék. Ennyi volt Nagy Viktor védési hatékonysága a szerdai, Szeged elleni bajnoki elődöntő harmadik mérkőzésén, sőt az első félidőben száz százalék volt a mutató! A válogatott 18 lövésből tizenhármat hárító kapusának teljesítménye előtt kalapot kell emelnünk, még akkor is, ha a 16:59 perces góltalan periódushoz, valamint a mindössze öt kapott találattal záruló mérkőzéshez a társak rendkívül hatékony védőmunkája is kellett. Hogy érzékeltessük, milyen jól védett a Vasas-kapus, megnéztük az elődöntő többi mérkőzésének hasonló statisztikáit. A Vasas és a Szeged első összecsapásán Baksa László és Nagy Viktor egyaránt jól teljesített, ez akkor 55.5, illetve 53 százalékos védési hatékonyságot jelentett. A Domino–Eger elődöntő első mérkőzésén Gergely István és Jászberényi Gábor ötven százalék alatt produkált, akárcsak a Vasas–Domino bajnokin Gergely és Nagy. Mindebből kiviláglik: ha egy kapus 50 százalék feletti teljesítményt nyújt, az már nem rossz, a 72 százalék pedig egyenesen kiváló. „Volt már példa hasonlóra pályafutásom során, de nem ilyen ellenféllel szemben – mondta Nagy Viktor. – A védelem kiváló munkájára is szükség volt. Hihetetlen, mennyire összhangban voltunk, minden bejött, hátul jól zártunk, elöl kreatívan játszottunk. Úgy indultunk neki a szerdai meccsnek, hogy nekiesünk a Szegednek, de nem gondoltuk, hogy ilyen nagyszerűen sikerül. A hét elején kaptunk két nap pihenőt, sikerült felfrissülnünk, s még jobban ráhangolódnunk az elődöntőre. A jó kezdésnek köszönhetően a szegediek elbizonytalanodtak, majd lélekben feladták a mérkőzést.” Győzelmével ismét a Vasas áll jobban az egyik fél nyolcadik pontjáig tartó párharcban (6–4), de ha játékosai a június 9-én kezdődő finálé előtt legalább szusszanásnyi pihenőre vágynak, akkor nem húzhatják szerdáig a továbbjutás eldöntését, vasárnap Szegeden nyerniük kell. „Úgy érzem, sikerülni fog – bizakodik a kapus. – A második meccsen nem ment annyira a védés, remélem, most jobb lesz. Az előző szegedi meccs hasonlított a szerdaihoz, csak akkor a hazaiak húztak el öt egyre. Akkor fel tudtunk állni, az utolsó negyedben azonban nem éltünk a lehetőségeinkkel, ezért nem sikerült egyenlítenünk. Bízunk benne, most másként alakul, és így tudnánk majd egy hetet készülni a Dominóra.”
