Pénteken Körmend volt a Ferenczváros

„Fodor Gergőnek kificamodott a bokája, de természetesen játszik” – idézte a Vas Népe pénteki kiadása Sabáli Balázs körmendi edzőt. Na igen, a megyében nincs az a kosaras, aki holmi bokaficam miatt felmentését kéri a Körmend–Falco derbin a részvétel alól – mégiscsak jobb sántítva játszani, mint tehetetlenül a padon ülni. Szombathelyi részről Mikalaj Aliakszejev már nem úszta meg ennyivel: beszakadt bicepsszel sok mindent lehet csinálni, de kosarazni semmiképp sem ajánlott. Mivel az orvos sem támogatta a parkettre lépést, a center kénytelen volt a nézők számát gyarapítani. Szerencséje volt: a – szokás szerint – színültig telt csarnokban még jutott neki egy hely a látogatók kispadján... A meccs első kosaránál mindenesetre már talpra szökkent a fehérorosz légiós (212 centijével kis híján beverte fejét a plafonba ...), tudniillik csapattársa, Winsome Frazier a gyűrűbe talált. Ferencz Csaba még gyorsan megfordította az állást, ám ezt követően az történt, amire csak a 250 vendégdrukker számított: a Falco belelendült, és előnye mint a bölcsességfog, szép lassan nőtt. A sárga-feketéket még az sem zavarta meg, hogy négy perc sem telt el, amikor Borszéki Csabát a harmadik személyi hibája után le kellett cserélni, bár a helyére álló Szabó Zsolttal csak jobb lett a játékuk. Így eshetett meg, hogy még be sem fejeződött az első negyed, de már „tízet” számoltak a hazaiakra, sőt 23–11 is volt „oda”.

Ami a második, illetve a harmadik felvonásban történt, arról engedelmükkel csupán annyit, hogy a szombathelyiek magabiztosan őrizték vezetésüket, és ha Ferencz nem remekel, aligha maradt volna izgalom az utolsó szakaszra.

A feltételes módból kiderül: maradt! Idegtépő és körömrágó tíz perc volt ez, amely 56–52-es Falco-vezetéssel indult és 75–66os Körmend-sikerrel ért véget. Az MTE 59–59–nél érte utol vetélytársát, majd hol itt, hol ott volt az előny. Aztán már csak „itt”: 67–66 után a Falco nem szaporította pontjai számát. Ez ugyebár már önmagában elegendő lett volna a vereséghez, csakhogy a bizonyára a „Ki nevet a végén?” társasjátékon nevelkedett pirosfeketék még nyolcat hozzátettek az addigi terméshez, így alakult ki a számukra igen kedvező végeredmény.

A 75–66 amúgy egyenlő a 2–1-gyel: a három nyert mérkőzésig tartó párharcban már csak egy találkozót kell megnyernie a Körmendnek ahhoz, hogy a döntőben is érdekelve legyen. Erre mindjárt vasárnap, a szombathelyi csatában módja nyílik – körömvágás a meccs előtt javallott.