Egyedülálló páros

Csak itt, csak nálunk: Kovács Katalin és Janics Natasa kikapott!
A hol Patyi Melindával, hol Paksy Tímeával, hol Keresztesi Alexandrával, hol Laknerné Fazekas Krisztinával összeülő duó hiába nyithatna üzletet a prágai Aranyművesek utcájában a négyes számokban összelapátolt érmekből, az NS szavazásán esélye sem volt a sikerre. Bármilyen felállásban szerepelt is (azért Katalint és Natasát a leggaládabb szervezetek sem tudták volna kirobbantani a kajakból…), szenzációs volt 2006-ban a női kvartett, ez nem vitás, ám ennél az egységnél akadt jobb.

Az, amelyikben csak Kovács és Janics foglalt helyet. Nyilvánvaló, ők a legjobbak. Gut, besser, kovácsjanics.
A bántás legkisebb szándéka nélkül: az egy hajóban ülő, egyedülálló kettősnek nincs ellenfele. Illetve van, úgy ötven, legfeljebb száz méterig. De mivel az általuk űzött sportágban a legrövidebb táv kétszáz méter, nem lenne meglepő, ha a következő világverseny előtt kihirdetnék: kedves résztvevők, az aranyérmeket előre odaadtuk Kovács Katalinnak és Janics Natasának, az önök számára az ezüst a tét, higgyék el, az is szépen csillog.
Az idén a csehországi Racicében Európa-, Szegeden pedig világbajnokságot rendeztek. Kovács és Janics itt is, ott is hat számban állt rajthoz, s ha a csongrádi viadal után összeszámolták elsőségeik számát, tizenkettőig jutottak. Hármat-hármat párosban, és hármat-hármat négyesben nyertek.

Prímák voltak, mégis kikaptak

„Az Eb-n és a vébén egyaránt sikerült hat számból hatot megnyernünk” – vágta rá Kovács Katalin arra a felvetésre, hogy szerinte mi volt az év sikere. Az ugyanebben a témakörben megkérdezett társa még rövidebbre fogta: „Tökéletesen sikerült a két nagy verseny”.
Be kell valljam, olykor nem irigylem a helyszínről tudósító kollégákat. Kovács és Janics az élen végez először, másodszor, harmadszor, erről még lehet írni, de mi újat mondhatnak a negyedik vagy az ötödik diadal után, a hatodikról már nem is beszélve? Nem csoda, hogy a legtöbbször már így zárulnak a beszámolók: „Kovács és Janics annak rendje s módja szerint megnyerte a maga döntőjét”, vagy „Kovács és Janics ismét felülmúlhatatlan volt”, esetleg „...ahogy azt már megszokhattuk ezen a versenyen, Kovács és Janics hátát leste a mezőny” (ha már itt tartunk: inkább csak Janicsét, tudniillik ő ül hátul).
A sikereket még úgy is futószalagon termelik, hogy ebben az évben az is kiderült: bácskapalánkai születésű olimpiai bajnoknőnk korábban nem vett részt minden tréningen.

„Az edzőm szerint nemcsak gyorsnak, szépnek is kell lennem. Volt már, hogy edzés helyett fodrászhoz mentem vagy kozmetikushoz. Talán azt gondolják rólam, hogy férfias vagyok, holott nem így van. Kondizásban is viszszafogom magam, nehogy szétgyúrjam a testem…” – jelent meg a szokásos mosoly Janics arcán még a világbajnokság előtt, aki decemberben, az esztendőt összegezve azért nyilatkozhatott fülig érő szájjal, mert egy: barátja megkérte a kétségkívül aranyat érő kezét, kettő: edzője, Fábiánné Rozsnyói Katalin megdicsérte a teljesítményéért.

Gondolhatnánk, ennél tökéletesebb esztendőt kívánni sem lehetne, csakhogy Natasa nem teljesen elégedetten hagyja maga mögött 2006-ot. Hat kontinensbajnoki elsőség ide, féltucatnyi vb-győzelem oda, kudarcként említi, hogy a Prima Primissima-szavazáson „csupán” másodikak lettek Kemény Dénes mögött. Azért – köztünk szólva – a vízilabda-válogatott szövetségi kapitányától nem szégyen kikapni – igaz, vereségről ez esetben szó sincs. Különben is: prímák ők így is.

Katalin tiniként inkább bulizott

Ezt bizonyítja az Év csapata-választás végeredménye is. A sportújságírók hagyományos voksolásán ugyanis olyan magasan nyert a Kovács, Janics duó, hogy ezt látván még Szergej Bubka is elismerően csettintene: 185-en jelölték az első helyre. Csak a miheztartás végett: a képzeletbeli dobogó második, valamint harmadik fokát elfoglaló férfi öttusa- és női kézilabda-válogatottat összesen tizennégyen vélték a legjobbnak.
Na igen, azzal a párossal, amelynek egyik tagja (K. K.) egyszeres olimpiai, 21-szeres világ- és 16-szoros Európa-bajnok, míg a másik (J. N. ugyebár) kétszer nyert az ötkarikás játékokon, 11-szer vb-n és tízszer Eb-n, szinte lehetetlen felvenni a versenyt. Noha a dicsőséglista nem teljes, a második, illetőleg a harmadik helyeket ehelyütt nem részleteznénk, annak ellenére sem, hogy az összeadással kevesebbet kellene bíbelődni, mivel az ezüstök és a bronzok számát bőven meghaladja az aranyaké. Hiába, hölgyekről van szó…

Megjegyzendő, Kovács Katalin kislányként nem vonzódott annyira a legfényesebb medáliához. A legszebb gyerekkori élmények között emlegetett családi túrákon („Elindultunk, evezgettünk vagy éppen csordogáltunk, aztán ott kötöttünk ki, ahol akartunk, sátrat vertünk, szalonnát sütöttünk, és bámultuk a csillagos eget”) használt csónakból a kajakba hivatalosan 1987-ben átülő Kati az utánpótlásversenyeken nem aratott úgy, mint az elmúlt esztendőkben, a legjobb eredménye a második hely volt. Talán azért is, mert „...tiniként a kajakozás még nem jelentette ugyanazt számomra, mint manapság. Ha adott esetben választanom kellett egy edzés és egy jó buli között, sokszor a buliba mentem”.

2007-ben is ők a legfőbb esélyesek

Még egy mondatot azért érdemes idézni Kovács Katalintól: „Életem egyik legjobb döntését hoztam, amikor a kajakozás mellett tettem le a voksom”. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Legfeljebb annyit: ha az egyik legjobb döntés ilyen eredményeket hozott, kíváncsiak volnánk arra, mi volt a másik?...
Mivel mindjárt beköszönt 2007, annyiban legyünk előrelátóak, hogy bevéssük a naptárunkba: június 27. és július 1. között a spanyolországi Pontevedrában a földrész, augusztus 8. és 12. között a németországi Duisburgban pedig a világ leggyorsabb kajakosai s kenusai méretnek meg. Utóbbi viadalon nemcsak érmeket, hanem olimpiai kvalifikációkat is osztanak. Ha minden jól megy, Duisburg után Kovács megkezdheti felkészülését a harmadik olimpiára.
Az első, a sydneyi játékokat követően egyébként így fogalmazott: „Úgy sohasem szeretek kiszállni a hajóból, hogy de jó lenne még egyszer menni, mert ezt elrontottam. Ha azt megcsinálom, amire képes vagyok, végezzek bárhogy, elégedett leszek”.
Athénban – Janiccsal párban – megcsinálta: olimpiai arany volt a jutalma. Ha úgy vesszük, még sporttársnőjét is megelőzte. Tudják, ő ül elöl…