Micsoda osztálykülönbség!

Zimány Linda végezte el a mérkőzés kezdőrúgását – azt tehát már a meccs előtt sem lehetett állítani, hogy az Üllői úton ezen az estén nem lesz semmi látnivaló. A rosszmájúak meg is jegyezték, hogy Arany Tamás játékvezető még soha nem helyezkedett ilyen közel a pálya középpontjához, s közben hosszasan adott tanácsot a Miss Balaton szépségverseny győztesének, aki hatalmas tapsot kapott, amikor tűsarkú lábbelijével nagyot spiccelt a bőrlabdába.

A szépséges Linda önmagában is több nézőt érdemelt volna: hiába volt az új Fradi-elnök, Dámosy Zsolt felhívása minden fórumon, hogy jöjjenek ki minél többen a meccsre, hiszen csak a jegyeladásokból számíthat bevételre a klub (a nézőszám a Fradi NB II-es, nyolcezeres átlagát sem érte el), sőt ha azt vesszük, néhány hete a Jászapáti ellen csaknem háromszor ennyien voltak az Üllői úton… Igaz, akkor még újdonságnak számított, hogy az FTC a másodosztályban szerepel. Az érdeklődés még úgy sem volt túl nagy, hogy az ősszel ez volt az első alkalom, amikor a Ferencváros tétmérkőzésen élvonalbeli ellenféllel találkozhatott, azaz a pályán bizonyíthatta, amit amúgy is mindenki tud: tudása alapján ez a csapat az NB I-be való.

Növelte a hazaiak esélyeit, hogy a nem túl jó formában lévő Pécs érkezett az Üllői útra. Keszei Ferenc edző csapata bajnokságban nyújtott teljesítménye miatt kétmillió forintos prémiumelvonást javasolt a klub vezetőinek, de jelezni akarta, hogy a gyenge mérleg nem csak a játékosok felelőssége, ezért a büntetés ráeső százalékát ő is befizeti a pécsi utánpótlás támogatására.

A Fradi oldalán is a pénzről szólt a meccs: mint ismert, a T-Mobile ötvenmillió forintos célprémiumot ajánlott fel, de a feljutás mellett a kupagyőzelmet is feltételül szabta, így hát különösen fontos ez a sorozat Gellei Imre csapatának.

Amint várható volt, a hazaiak igen elszántan kezdtek, de sokáig úgy tűnt, zavarja őket, hogy a mostanság megszokottnál nagyobb ellenállásba ütköznek, s az NB II-es szintnél képzettebb játékosok játszanak velük szemben. Érdekes módon egy pécsi származású játékos volt a főszereplő, igaz, Tököli Attila elég régen volt a PMFC játékosa… A mérkőzésen voltaképpen akkor lehetett váratlan eseményre számítani, ha hozzá került a labda, így nem volt meglepő, hogy éppen ő szerezte meg a vezetést. A támadó nemcsak az akciók befejezésében, hanem azok kialakításában is főszerepet vállalt, ezért joggal éltette a publikum. Az enyhén megzavarodott pécsiek között a szünet előtt nem sokkal Szalai Tamás, átlagon felüli gyorsaságát kihasználva megduplázta az FTC előnyét, míg a második félidőben a hazaiak harmadik góljánál minden eldőlt…

A továbbjutás, illetve az is, hogy ezúttal az NB II-es csapat játszotta az NB I-es focit.

FERENCVÁROS - PMFC-PÉCS PLAZA 4–0 (2–0)
Üllői út, 5000 néző. Vezette: Arany (Kovács P., Szalai Z.)
FTC: Kemenes – Ferencz, Dragóner, Tímár – Bognár Zs., Lazics, Lipcsei (Csepregi, 80), Laczkó Zs. – Szalai T. (Fitos, 66.), Tököli (Horváth D. 83.), Bartha
Vezetőedző: Gellei Imre
PÉCS: Sólyom – Finta (Horváth Zs. 72.), Dienes, Bajúsz, Szekeres Zs. (Győri, a szünetben) – Sipos J., Pest K., Lantos, Kulcsár Á. – Szatmári (Balaskó, a szünetben) – Nógrádi
Vezetőedző: Keszei Ferenc
Gólszerző: Tököli (38.), Szalai T. (40.), Tímár (77.), Csepregi (87.)
Jó: Dragóner, Szalai T., Lipcsei, Tököli, ill. Dienes, Lantos, Nógrádi

Mestermérleg
Gellei Imre: – Közönségszórakoztatóan futballoztunk. Első osztályú csapatot győztünk le, bizonyítva, hogy ott a helyünk az ország legjobb tizenhat klubja között.
Keszei Ferenc: – Az első két gól kapitális védelmi hiba után esett, hiszen kapuskirúgások után lefejelték magas védőinket. A négygólos vereség után senki sem beszél majd arról, hány helyzetünk volt az elején…