Bajnokként sem lesz NB I-es

A női második liga Keleti csoportjában a Németh Toll Makó, míg Nyugaton a Veszprém Beton szerzett aranyérmet, ám csak a makóiakkal, Száva Flórián edző tanítványaival találkozhatunk az ősszel az NB I-es csatározásokban (Makónak 46 év után lesz ismét első osztályú női együttese). A legendás múltú veszprémi női kézilabda mai irányítói hosszas megfontolás után úgy döntöttek, még korai az együttesnek a legmagasabb osztály, amely a világ legerősebb női küzdelemsorozatainak egyike. A veszprémiek helyét várhatóan a Bp.-Kőbánya-Spartacus foglalja el, amely kiesett az NB I-ből, de a szabályok értelmében, ha valamelyik feljutó visszalép, a kieső, illetve a kiesők közül az előrébb végző léphet a helyére.

A Veszprémi Vasas női csapata 1966-ban jutott a sportág legmagasabb osztályába, s négy évvel később, 1970-ben a vidéki együttesek közül először nyert bajnoki címet. A Tóth-Harsányi nővérek fémjelezte együttes, a Bakony Vegyész a királynék városának büszkesége volt, megszakítás nélkül húsz évig az NB I-ben szerepelt.

A legendás csapat a bajnoki érmek mellett 1983-ban a Magyar Kupa elődjét, az MNK-t is megnyerte, majd három évvel később – óriási meglepetésre – nagyon erős kerettel kiesett az élvonalból. Három évre volt szükség, hogy újra talpra álljon a szakosztály. Az egykori világválogatott kapus, Bartalos Béla edző vezetésével már újra éremközelben voltak a lányok, amikor a 13 szakosztályt működtető Veszprémi SE pénzhiány miatt atomjaira hullott. Egyetlen tollvonással megszüntették a női kézilabdacsapatot is, amely hosszú éveken keresztül középiskolai gárdaként szerepelt a megyei bajnokságban.

Gyimesi Károly önkormányzati képviselőnek köszönhetően maradt életben a szakosztály, ő volt az, aki hosszas keresgélés után sikeresen rálelt azokra az emberekre, akik újjáépítették az együttest. Az immár Veszprém Beton néven szereplő együttes az idén bajnokságot nyert az NB I B-ben, s jogot szerzett az NB I-ben való indulásra. Németh Gábor edző szakmai irányításával négy év alatt, lépésről lépésre tette meg ismét az utat az NB I-ig.

„Csak dobogós helyezésre vágytunk, ám a lányok fantasztikusan kézilabdáztak – mondta Németh Gábor, aki a nyolcvanas évek elején bajnoki ezüstig és kupagyőzelemig vitte az együttest. – A legjobbak közötti szerepléshez azonban sok-sok feltételnek kellene megfelelnünk. Ezért, egyeztetve az egyesület tulajdonosával, úgy döntöttünk, hogy inkább visszalépünk. Egyelőre nem érett annyira a klub, hogy az NB I-ben kézilabdázzunk. Több rossz példa is van előttünk, nem szeretnénk, ha a pofozógép szerepe jutna nekünk, mert az morálisan tönkreteheti a csapatot, gyengítheti az eddigi közös munka erejét. Az aranyérmet büszkén átvettük, s eredeti tervünkről sem mondunk le. Jövő ilyenkor, kissé átalakulva, remélhetőleg megerősödve, már vállaljuk majd az NB I-et. Ha ismét bajnokok leszünk a második vonalban…”

A veszprémi évadzárón a világ legjobbjának (1995) választott Kocsis Erzsébet, az MKSZ-elnökség tagja adta át az aranyérmeket. A hajdani klasszis beállós kissé meglepődött, amikor két egykori ellenfelének, a válogatott kapus Kovács Ildikónak és az átlövő Sulyok Erzsébetnek (ő a nagyon tehetséges lányával játszik egy csapatban) is a nyakába akaszthatta az érmeket. ---- „Veszprém közgyűlése hamarosan megtárgyalja, hogy a férfi kézilabdázók (MKB Veszprém) és az atléták (VEDAC) mellett a Veszprém Beton lehet-e a harmadik kiemelten támogatandó egyesület a megyeszékhelyen – bizakodott Gyimesi Károly szakosztályvezető, önkormányzati képviselő. – Ha igen, akkor kétezer-kilencig az eddiginél nagyságrendekkel több pénz juthat a klubnak. Ami biztonságot adhat az egyesületnek.”

Barabás Árpád, a Veszprém Beton tulajdonosa, egyben elnöke is úgy vélte, csak megalapozottan szabad vállalni a legmagasabb osztályt: „Úgy szeretnénk visszatérni a legjobbak mezőnyébe, hogy ne a bentmaradásért kelljen remegnünk. Tudjuk, hogy szurkolóinkat most megfosztjuk a nemzetközileg is jegyzett magyar sztárcsapatok vendégjátékától, ami városmarketing szempontjából is hasznos lenne. A cégem nevét azonban nem szeretném a sorozatos, nagy különbségű vereségekkel összekötni. A várható városi támogatással és további szponzorok bevonásával ugyanakkor a legjobbak méltó vetélytársai lehetünk.” ---- A következő évad küzdelmeit az NB I-ben szeptember 10-én kezdik a női és a férficsapatok. A nőknél a lebonyolítás változatlan marad: az alapszakasz után a rájátszás három csoportjában (1–4., 5–8., 9–12.) harcolnak az első körben elért eredményükért bónuszpontokat kapó együttesek a végső helyezésekért.